Ismerkedj meg a konferencia műhelyeivel
A 7. Mentés másként pedagógia konferenciára való regisztráláskor három műhelyblokkból lehet egy-egy műhelyt választani. Ebben a bejegyzésben műhelyblokkonként mutatjuk be az idei műhelytartókat és műhelyeiket, hogy a regisztrációkor alapos döntést hozhassatok.
Még maradt egy napunk, hogy a konferenciára szánt adománygyűjtő kampányunkba is beszállhass megosztással, hírvivéssel, anyagi támogatással.
Regisztráció: március 10-20.
Visszajelzés: március 23.
A regisztráció minden résztvevő számára kötelező. A műhelyeken jelentkezési sorrend érvényesül, de ezen belül inkluzív elsőbbséget élveznek azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetű gyerekeket tanítanak, speciális iskolában dolgoznak, szegregált iskolában/osztályban tanítanak vagy távolról érkeznek.
A műhelyekre való regisztráció jóváhagyásáról március 23-án jelzünk vissza a jelentkezőknek.
Nagyon fontos!! Ellenőrizni a műhely időpontját, és feljegyezni, ha szükséges (?), hogy melyik műhelyeket választottad. Amennyieben nem tudsz résztvenni, mielőbb jelezd, hogy átadhassuk a helyet.
Április 10.
I. műhelyblokk
11:30 - 13:00
Szociális és mentálhigiénés szakember vagyok. Munkám középpontjában három kiemelt terület áll: a nők és gyermekek elleni erőszak megelőzése és az érintettek támogatása, a traumatudatos szolgáltatások szemléletének terjesztése, valamint a munkahelyi jóllét és a kiégésmegelőzés.
Abrudbányai Melinda
Műhelyleírás
A gyerekekkel és kamaszokkal végzett munkám során azt tapasztalom, hogy a családon belüli erőszak témája egy olyan kihívás az iskolában, amellyel a pedagógus is egyedül marad. Előfordul, hogy az intézmény teljes közössége bizonytalan abban, mit és hogyan lehet tenni. A jogi lépések után a gyermek továbbra is bejár az iskolába – az abúzus minden következményével együtt.
A műhelyen a gyermek nézőpontjából vizsgáljuk meg a helyzetet: milyen jogi lépések szükségesek, és ezek hogyan érintik őt. Áttekintjük azokat a viselkedéses és érzelmi jeleket, amelyek bántalmazásra utalhatnak. Beszélünk a pedagógus mozgásteréről, lehetőségeiről és szakmai eszközeiről.
Külön hangsúlyt kap, hogyan lehet egyszerre támogatóan jelen lenni, és közben biztonságosan tartani a szakmai határokat. Foglalkozunk azzal is, hogyan teremthető biztonságos légkör az osztályban, és miként kezelhető érzékenyen a téma az iskolai közösségben. A cél, hogy a résztvevők konkrét kapaszkodókkal és nagyobb szakmai biztonsággal térjenek vissza a mindennapi munkájukhoz.
***
Szociológus vagyok, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója
Kiss Tamás
Műhelyleírás
A műhely célja, hogy a résztvevők roma oktatási szegregációval kapcsolatos tapasztalatait gyűjtse össze, illetve bemutassa azt a kutatást, ami a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry adatgyűjtésére épül. Ez utóbbi során Románia magyar tannyelvű oktatási helyszíneit (unitate plan) kérdeztük le egy kérdőív segítségével.
A kutatás romafókuszú része a roma diákok magyar nyelvű oktatásban való jelenlétét, az oktatási szegregációt, az infrastrukturális különbségeket, a lemorzsolódást és a 8. osztályos képességvizsga eredményeiben megmutatkozó egyenlőtlenségeket vizsgálta. A műhely célja, hogy a vizsgálati eredményeket, a kutatás során használt fogalmakat és a felállított magyarázatokat a gyakorló pedagógusok tapasztalataival ütköztesse és ötvözze.
***
Az Igazgyöngy Alapítvány oktatási területének vezetője vagyok. 30 éves pályafutásom alatt a művészetoktatásban dolgoztam. A tehetséggondozás, a felzárkóztatás és az esélyteremtés egyaránt foglalkoztat. A legjobban az érdekel, hogyan tudjuk a hátrányokat tompítani és a tanulást ösztönözni, motiválóbbá tenni a gyerekek számára. A művészettel nevelés és a tantárgyközi ismeretek összekapcsolása áll a munkám fókuszában.
Kiss Papp Csilla
Műhelyleírás
A hármasfókuszú vizuális nevelés az Igazgyöngy Alapítvány (L. Ritók Nóra) által kidolgozott módszertan, amely a vizuális alkotótevékenységet eszközként használja a gyerekek fejlődésének támogatására.
A modell lényege, hogy minden tanórán feladatba ágyazottan egyszerre valósul meg három fontos cél:
- Vizuális nevelés: a hagyományos készségfejlesztés (rajzolás, festés, technikai tudás).
- Szociális kompetenciák fejlesztése: az együttműködés, empátia és közösségi szabályok elsajátítása és
- Hátránykompenzálás: a tanulási nehézségek és társadalmi hátrányok csökkentése a vizualitás erejével.
Ez a megközelítés különösen hatékony a generációs szegénységben élő vagy sajátos nevelési igényű tanulók integrációjában, mivel a vizuális nyelv egyetemes és akadálymentes csatornát biztosít a fejlődéshez, de a tehetséggondozásban is alkalmazható ez a módszer, mert sikerélményt nyújt a gyerek számára, ami a további feladatokra, tanulásra inspirálja.
***
II. műhelyblokk
15:00 - 16:30
Ökológus és természetismereti oktató vagyok, Szatmárnémetiben nőttem fel, Kolozsvárt tekintem második otthonomnak, itt tanultam, jelenleg Sztánán élek.
2017-ben többedmagammal megalapítottuk a NECC-et (Nature Education Community Center), aminek a keretein belül nagyon sok értékes tapasztalattal gazdagodtam, örülök, hogy tovább folytatódik a projekt.
2024 decemberében saját projektet indítottam, így született a Chill Nature.
Nagyon fontosak számomra a közösségi ötletelések, úgy gondolom, hogy nagyon sok jó megoldás és ötlet akkor alakul ki, ha beszélgetünk egymással. Ez az idei konferencia témájaként meghirdetett cselekvőképességhez is jelentősen hozzájárul.
Szabó Csilla
Műhelyleírás
A Természetismeret a közoktatásba projekt 2025 novemberében indult, és célja, hogy a diákok egy több éves, átfogó programsorozaton vegyenek részt.
Egy-egy foglalkozás nem csak az amúgy is túlzsúfolt zöld hét egyik kipipálandó programpontja, hanem egy elmélyülésre, és alapos megértésre lehetőséget adó, az iskolai tananyagot kiegészítő és más perspektívába helyező pedagógiai alkalom.
A foglalkozások után részletes dokumentáció készül, ez kettős célt szolgál. Egyrészt támpontot ad a folyamatos reflektálásra a foglalkozásokról, másrészt remek lehetőséget nyújt egy olyan dokumentum kidolgozására, aminek célja, hogy a természetismeret, mint tantárgy bekerüljön a tanrendbe.
A műhelyfoglalkozás alatt a résztvevőknek lehetősége nyílik beszélgetni a projektről, annak nehézségeiről és a jövőbeli tervekről is. Amellett, hogy megosztom a saját tapasztalataimat és ötleteimet, arra számítok, hogy a résztvevők aktívan bekapcsolódnak a beszélgetésbe, és így egy közös ötletelés alakulhat ki.
A műhelyfoglalkozás során az általam használt természetismereti játékokból is mutatok néhányat és pár telefonos alkalmazást is felvillantok.
***
Művészettörténész vagyok, tanulmányaimat Kolozsváron végeztem. 2014 és 2021 között a Csíki Székely Múzeumban dolgoztam, részt vettem az állandó várostörténeti kiállítás előkészítésében és rendezésében, illetve rövid ideig a képzőművészeti gyűjtemény kezelését is végeztem. Mindezek mellett hosszú évekig elsősorban történeti-művészettörténeti kutatással foglalkoztam, az utóbbi időben azonban egyre jobban foglalkoztat az, hogy kulturális örökségünket hogyan lehet hozzáférhetőbbé, illetve szélesebb közönség számára is relevánssá tenni. Munkám során művészetről, gyűjteményekről és múzeumokról írok és beszélek, valamint keresem a közös gondolkodás lehetőségeit és módjait.
Ladó Ágota
Műhelyleírás
Hogyan jön létre egy gyűjtemény, és mit tartalmaz? Hát egy kiállítás? Hogyan kommunikálhat jól egy kulturális intézmény, hogy üzenetét a pedagógusok is relevánsnak érezzék, illetve tartalmában lehetőséget lássanak? Egy kiállítás annyi, amit a falon olvasható kurátori szöveg összefoglal, vagy az csupán egy olvasat, és valójában egy tárlat sokkal többről szól, mint elsőre gondolnánk? A workshopon többek között ezekre a kérdésekre keressük majd a választ az Aluvial interdiszciplináris kiállítótérben, A munkáról című kiállításból kiindulva.
***
A kolozsvári Talentum Református Iskolában tanítok matematikát.
Zágoni Judit
Műhelyleírás
A műhelyfoglalkozás célja annak a bemutatása, hogy hogyan támogatja a cselekvésre épülő tanulás a matematikai gondolkodás fejlődését. A bevezető részben ismertetni fogom a Maria Montessori által kidolgozott pedagógiai szemlélet alapelveit, különös tekintettel az eszközhasználatra és az önálló felfedezés szerepére. Részletesen bemutatom a Montessori-eszközök jellemzőit: az önellenőrzést lehetővé tevő kialakítást, illetve az érzékszervi tapasztalásra épülést. Indoklom, hogy miért kulcsfontosságú a gyermekek cselekvőképességének fejlesztése a matematikai megértés szempontjából. Megvizsgáljuk, hogy a konkrét tárgyak használata hogyan segíti az absztrakt fogalmak – például a számfogalom vagy a műveletvégzés – mélyebb megértését. Bemutatok néhány klasszikus matematikai Montessori-eszközt - például a tízes számrendszerben elvégzendő műveletek tanulásához használható egyik leglátványosabb eszközt, az aranygyöngy-készletet - amelyek az önálló tanulást támogatják. Megbeszéljük, hogy milyen készségeket fejlesztenek ezek az eszközök, és hogyan építhetők be a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. A műhely második felében a résztvevők saját Montessori-típusú matematikai eszközöket tervezhetnek.
***
Tanár és mentálhigiénikus vagyok. Tanítottam az AKG-ban szerencsésebb és a Zöld Kakas Líceumban kevésbé szerencsés sorsú gyerekeket, voltam tanárok és szülők segítője, majd mindezeket a tapasztalatokat felhasználva gyakorlatorientált tanárképzési programok kidolgozásában és megvalósításában vettem részt.
Bő tíz éve olyan felnőtteket készítek fel a pályára, akik komoly élettapasztalattal és elköteleződéssel választották a pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensi hivatást. Az Új Pedagógiai Szemle szerkesztőjeként azon dolgozom, hogy a pedagógiai nyilvánosságban tudományos súllyal legyenek jelen a szakmai közéleti témák is.
Földes Petra Műhelyleírás
A resztoratív, kárhelyreállító konfliktuskezelésről leggyakrabban akkor beszélünk, amikor már megtörtént a baj, és fegyelmi, vagy akár büntetőeljárás helyett igyekszünk konstruktív, pedagógiailag is hatékony megoldást találni. Van azonban ennek a megközelítésnek egy olyan szemléleti alapja, mely ennél sokkal többet tud: eszközt ad a közösség kezébe ahhoz, hogy a hétköznapi problémamegoldás során felszínre hozzák és elbírják az akár nagyon különböző nézőpontokat, és ezzel kellőképpen kiérlelt megoldási utakat találjanak.
A kulcs az, hogy a resztoratív szemlélet a jövőorientált (megoldáskereső) hozzáállás mellett tudatosan dolgozik az érzelmekkel is. A problémamegoldási folyamatban a közösség tagjainak mentalizációs képessége fejlődik: egyre jobban megértik, hogy mi történik bennük, mi történik a többiekben. Mindez egyszerre csökkenti a szorongást (hiszen növeli a biztonságérzetet), és ad sokkal szélesebb perspektívát a megfelelő cselekvési út megválasztásához. Így a közösség resztoratív működése a cselekvőképességet megalapozó gyakorlattá válhat.
A műhelyen valós példákon keresztül pillantunk bele abba, hogy mit jelent a mentalizáció és a problémahelyzetek összekapcsolása a gyakorlatban.
***
Április 11.
III. műhelyblokk
09:00 - 10:30
Több mint 15 éve vagyok magyar- és angoltanár, 2025. óta a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének adjunktusaként a magyartanítás szakmódszertanát tanítom és a harmadévesek pedagógiai gyakorlatát vezetem. Tanítottam vidéken és nagyvárosban, két tanyelvű iskolában, összevont osztályban, szaklíceumi osztályokban, reál és humán profilon. Tanítottam ötödikeseket köszönni, hetedikeseket olvasni, készítettem tizedikeseket országos tantárgyversenyre. Egyetemi tanárként arra biztatom a hallgatóimat, hogy ne csupán hallgatók legyenek, hanem aktív formálói a tanulási folyamatnak, melynek részesei, s hogy ezt a gondolatot adják tovább majdani diákjaiknak is.
Ábrahám Anna
Műhelyleírás
Gyakori tapasztalat hogy a kezdő pedagógusok első tanítási éveikben számos olyan akadállyal találkoznak, amelyre nem készíti fel őket az egyetem. Nehéz beilleszkedni a tanári közösségekbe, nehéz kiismerni a bürokratikus rendszert, nehéz kommunikálni a szülőkkel, a kollégákkal, a szaktársakkal. Egyre heterogénebbek az osztálycsoportok, sok a mentálhigiénés problémákkal küzdő és sok az SNI-s gyerek. Nagy a tananyag, ami megnehezíti a tényleges kompetenciafejlesztést, a hatékony és korszerű tanítási módszerek alkalmazását. A feszített munkatempó mellett nehéz újra és újra megtalálni a választott szakma örömét.
A műhely a tanítást frissen elkezdett pedagógusok számára szeretné biztosítani, hogy találkozzanak egy megerősítő beszélgetésre, tapasztalatcserére. Együtt gondolkozzunk azon, hogy mely típusú probléma esetén mit tehetünk, milyen megoldási lehetőségeink vannak, szükség esetén kihez vagy milyen intézményhez fordulhatunk. A műhely célja emellett egy támogató közösség alapjainak megteremtése is.
***
2021 ősze óta koordinálom a DIA “Egy hajóban evezünk” közösségi vitaklub programját, mely időközben országos hálózattá nőtt. Az operatív koordináláson túl a szakmai háttér biztosítása a fő feladatom, így képzőként, trénerként, mentorként és táborszervezőként is tevékenykedem, emellett részt veszek szakmai anyagok (segédanyagok, kiadványok) írásában, szerkesztésében is.
Csatári Tamara
Műhelyleírás
Miért éppen közösségi vita? Hogyan lesz a vitából cselekvés? Hogyan lehet mindenkinek hangja egy vitában? Hogyan tudja mindezt támogatni egy országos hálózat? A DIA Egy hajóban evezünk közösségi vitaklub programja pedagógiailag az adaptív-elfogadó koncepció mentén épül fel, amely során a szociális és társadalmi szempontból heterogén hátterű résztvevőkre a maguk egyediségében tekint. Ezért helyi, országos és regionális szinten is támogatja a fiatalokat abban, hogy megtalálják azokat a közösségük számára fontos kérdéseket, témákat, amelyekben érdemes véleményt alkotni, megéri megszólalni, hasznos meghallgatni a többieket, és fontos szakértőkkel, döntéshozókkal is párbeszédet folytatni.
A műhelyfoglalkozáson egy lehetséges utat mutatunk arra, miként lehet a közösségi vitával integrációs színteret működtetni egy lakóhely, életkor, iskolatípus, feldolgozott témák tekintetében is sokszínű, egyre bővülő közösséggel. A hálózat tagjai között általános- és középiskolai osztályok, fiatal felnőttekből álló csoportok, tanodák, diákönkormányzatok, ifjúsági egyesületek és közösségi terek is szerepelnek.
***
Drámapedagógus vagyok, kilencedik éve dolgozom a pályán, ez idő alatt az általam szervezett foglalkozások és táborok mellett megannyi érdekes projektben volt szerencsém részt venni. Számomra a dráma nem előadás, hanem a közös gondolkodás tere: egy biztonságos közeg, ahol saját tapasztalatokon keresztül jutunk el felismerésekig, és ahol a kérdések legalább olyan fontosak, mint a válaszok.
Munkám fókuszában az önismeret, az önreflexió és az önfejlesztés áll. Hiszem, hogy ha mindezt elfogadó és szeretetteljes közegben gyakorolhatjuk, akkor valóban kitágulnak a határaink – egyénileg és közösségként is.
A heti rendszerességű csoportjaim mellett a Cimbora magazinba írok tudománynépszerűsítő cikkeket, többnyire azokról a témákról, amelyeket a foglalkozások előtt hoznak fel a kamaszok, és amelyek aztán tovább dolgoznak bennem.
Nádasdi Csilla
Műhelyleírás
Képzeljük el, hogy egy toszkán kisváros lakói vagyunk. Balzsamos nyári este, a lakosok a főtéren beszélgetnek, minden a megszokott ritmusban halad – egészen addig, amíg valami kibillenti az egyensúlyt. Mert minden jó történetben van egy fordulópont, amikor dönteni kell: beletörődünk vagy cselekszünk?!
De mi van akkor, ha a változás iránti vágy csak néhányunkban él? Meddig tart a lelkesedésünk? Milyen stratégiákat alkalmazzunk a meggyőzésre? Vagy a változásból ellenszélben csak naiv remény marad?
A tanítási dráma lehetőséget ad arra, hogy a fikció kereteibe belépve valós belső megélésekhez, tanulságokhoz jussanak a résztvevők.