(A 7. Mentés másként pedagógia konferencia műhelyeiről önkénteseink számoltak be. A beszámolósorozat harmadik cikkét olvashatjátok.)

A „DIA Egy hajóban evezünk” közösségi vitaklub foglalkozása egy olyan kezdeményezést mutatott be, amelynek célja támogatni a fiatalok aktív társadalmi részvételét, helyi, regionális és országos vitaklubokon keresztül. A program központi kérdései között szerepel, hogy miért fontos a közösségi vita, hogyan válhat a vita cselekvéssé, valamint miként biztosítható, hogy minden résztvevő hangja hallható legyen. A foglalkozás elején Csatári Tamara bemutatta a program hátterét, kialakulását és célkitűzéseit. Kiemelte, hogy a kezdeményezés alapját a résztvevők sokfélesége  és egyedisége nyújtja. A program célja, hogy különböző társadalmi és szociális háttérrel rendelkező fiatalok közösen találjanak rá azokra a témákra, amelyek számukra fontosak, és amelyekben érdemes megszólalniuk, véleményt formálniuk, illetve másokat is meghallgatniuk.

Ezt követően egy páros vitahelyzetben vehettünk részt, amelyben az volt a cél, hogy meggyőzzük partnerünket arról, hogy átadják a tollukat. Ez az egyszerű, mégis kreatív gyakorlat jól rámutatott arra, hogy mennyire fontosak az érvelési stratégiák, a kommunikáció és milyen eljárás nem feltétlenül segíti elő a demokratikus vita megalakulását. A továbbiakban megtanulhattuk a demokratikus vita legfőbb alapjait és egy csoportos vitajátékra került sor, amelyet maga a szervezet dolgozott ki. A vita témája az volt, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése veszélyt jelent-e az oktatásra. Különböző álláspontokat képviseltünk, és számos érv hangzott el mindkét oldalról. Volt, aki a technológia nyújtotta lehetőségeket hangsúlyozta, például a személyre szabott tanulás és az információhoz való könnyebb hozzáférés előnyeit, míg mások a kritikai gondolkodás háttérbe szorulását vagy az oktatási egyenlőtlenségek növekedését emelték ki.

A foglalkozás összességében egy lehetséges utat mutatott be arra, hogyan válhat a közösségi vita olyan integrációs térré, amelyben különböző életkorú, hátterű és érdeklődésű emberek tudnak együtt gondolkodni, fejlődni, mely tér akár az oktatásban is kialakulhat a diákok által.

Madaras Szilvia, műhelyfelelős, önkéntes

De valóban a forráshiány a romániai oktatási rendszer működésképtelenségének legfőbb oka, vagy inkább a tüneti kezelésre épülő szemléletmód tartja fenn a válságot? Elérhető-e tartós változás pusztán a pénzügyi támogatások elköltésével, amíg a döntéshozatalból hiányzik a hosszú távú stratégia?

A romániai 15 évesek ismét gyengébben teljesítettek a PISA nemzetközi felmérésen, amely a szövegértési, matematikai és természettudományos képességeiket méri fel 2000-től. Románia 2006-ban vett részt először a PISA-felmérésen, ahol a 2012-es legjobb eredmények óta egyre romló tendenciát mutat. A közoktatási rendszer gyenge eredményeiről nemcsak a nemzetközi rangsorok árulkodnak.

Bővebben beszélgettünk a témáról a Miközöd meghívottjaként

Minden jelzőrendszer mutatja az oktatási rendszer hiányosságait

Ha a 2026-os képességi vizsgán sikeresen vizsgázók arányát nem a vizsgázók számával, hanem a tanév elején beiratkozott tanulók számával vetjük össze, a sikerességi arány alig éri el a 70%-ot (162 616 tanulóból 113 192 ment át a vizsgán).

2026 nyarán az érettségi eredmények olyan jók voltak, hogy sokan örültek is neki, hiszen a vizsgázók 74,8%-a átment (az elmúlt 15 év legjobb eredménye). Ha azonban azt is megnézzük, hogy 2022-ben nagyjából 130 ezer diák iratkozott be 9. osztályba, akkor azt láthatjuk, hogy a középiskolát kezdők 69,4%-a szerzett érettségi diplomát. Negyvenezer iskolás lemorzsolódott a négy év alatt: megbukott az utolsó tanévben, nem iratkozott be az érettségire vagy nem érte el az átmenőt.

Jött az újabb mentőcsomag?

Az Oktatási Minisztérium szeptember végén hirdette meg a korábbi PNRAS – Iskolaelhagyást Csökkentő Országos Program – egyfajta folytatását PRIMII elnevezéssel. A PRIMII fő célja az iskolai lemorzsolódás és a funkcionális analfabetizmus csökkentése az elemi osztályokban. A program az idei tanévtől indul (!) és 2029-ig tart, három tanévet fed le. És bár stratégiai tervezést, pedagógiai és szakmai előkészületeket, beruházási koncepciót igényelt volna, a meghirdetéstől kezdődően két héten belül jelentkezhettek az iskolák. Ez idő alatt hivatalosan alig néhány online tájékoztató alkalmon kérdezhettek a pályázni kívánó intézmények.

Amikor a felhívás részleteit olvastam, megütötte a fülemet, hogy 1487 jogosult intézményből „legalább 350 iskola jelentkezése” szükséges.

Miért ne jelentkezne az összes hátrányos helyzetű intézmény –

gondoltam felháborodva. Ekkor néztem alaposabban utána a 2026 őszén zárult PNRAS nevű programnak.

A PNRAS, 2021–2026 között, Románia „legnagyobb szabású programja” volt az iskolai lemorzsolódás csökkentésére az 5–8. osztályos korosztályban. Legalább 2500 iskola csatlakozását tűzte ki a projekt, és hogy a rendelkezésre álló uniós támogatást (500 millió eurót) digitalizálásra, iskolai felzárkóztatásra, iskolán kívüli tevékenységekre, pszichológiai tanácsadásra, mentorálásra, pedagógus-továbbképzésekre fordítsák. Mindenre, amiről álmodunk. A pénzt alig-alig sikerült elkölteni 2026 őszéig, ugyanakkor belső, részleges jelentések szerint 140 hátrányos helyzetű pályázó iskola  – ők lettek volna a fő célcsoport – egyetlen eurócentet sem tudott elkölteni. A megyei tanfelügyelőségeken millió eurós fizetéseket kaptak a koordinátorok, míg iskolai szinten önkéntes munkával dolgoztak igazgatók, pedagógusok, félnormás titkárok és kezdő könyvelők.

Ha érdekelnek a részletek, olvasd el az Edupedu elemzését: ANALIZĂ Eșecul instituțional al PNRAS: În runda I, peste 140 de școli nu au cheltuit niciun ban pentru reducerea abandonului școlar – raport al Ministerului Educației. Asta deși 356 de persoane din inspectoratele școlare au fost plătite cu 4,5 milioane de euro timp de 2 ani pentru a le ajuta să implementeze proiectele. Ramona Florea

Pénzhiány és szakmai deficit

Tehát a román állam papíron, bonyolult elszámolási folyamatok, jelentések szintjén folyamatosan tesz az iskolai lemorzsolódás, valamint a városi és vidéki iskolák közötti nagy különbségek ellen, és dolgozik a gyenge teljesítmények javításáért. Az eredmények mégis elmaradnak.

A román állam saját pénzét nem fekteti a közoktatásba, és olyan szakmai deficittel, érdektelenséggel, korrupcióval működik, hogy az „ingyen kapott” pénzek hatékony elköltésére sem képes.

A PRIMII programban újabb évi 230 millió eurót fektethetnénk ötvenezer szegénységben, hátrányos helyzetű településen, nehezített oktatási, szociális, gazdasági körülmények között tanuló gyerek sorsának jobbítására, arra, hogy őket megszólító módon tanítsuk, fejlesszük, támogassuk őket. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a korábbi kudarcos történet folytatása kezdődik.

A romániai közoktatás nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekek számára kudarcos: minden centtel egy működésképtelen rendszer réseit próbáljuk begittelni

Fontos látnunk, hogy bár jogosak a fenti felvetések, a felháborodás, a csalódottság az állami apparátus inkompetenciája miatt, a romániai közoktatás reformját mégsem az lehetetleníti el, hogy nem tudjuk elkölteni az uniós pénzeket, hanem az a makacsul kitartó koncepció, mely szerint csupán a rosszul működő rendszer hiányosságait kell pótolni. Meleg ebéddel vagy a gyerekpénz megvonásával ott tartani a gyerekeket az iskolában, füzetet adni a jegyzeteléshez a tanév elején, egyenruhával elfedni a szegénység nyomait, korrepetálni... Ez a módszer azonban a sérülékeny helyzetű gyerekek alkalmazkodásán alapul, úgy, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket a meglévő oktatási struktúrába kényszeríti. Az eljárás pedig éppen azért nem működik, mert nem változtatja meg az oktatási rendszer közegét, értékeit, a gyerekekről, a műveltségről, a tudás természetéről alkotott szemléletét, sem azt a közgondolkodást, amely lehetővé teszi a legfiatalabbakkal való visszaéléseket, a sérülékeny helyzetben élők hátrányának újratermelését. A romániai közoktatás nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekek számára kudarcos, hanem minden gyerek számára elégtelen. Nem is maga a közoktatás, hanem a felnőtt társadalom vall kudarcot.

Az uniós támogatásokat nem sikerülhet „hatékonyan” elkölteni, hiszen minden centtel egy működésképtelen rendszer réseit próbáljuk begittelni, ráadásul úgy, hogy a román állam nem veszi magára a projektek folytatásának felelősségét. A halogatás és a felelősség másra hárítása helyett hosszú távú oktatási stratégiára van szükség, amely szakmai alapon áll, és stabil marad akkor is, ha Románia kormánya megbukik, és akkor is, amikor különböző pártok váltják egymást a parlamentben. Csak egy, a jogszabályokat, működési módokat, intézményi struktúrákat, és a pedagógusok szemléletét is érintő stratégia juttathatja el oda a romániai társadalmat, hogy a közoktatás ne újratermelje az egyenlőtlenségeket, hanem olyan méltányos, komprehenzív rendszert eredményezzen, amely a gyerekek valós helyzetére, igényeire, képességeire válaszol.

A reform nem menedzsment vagy pénzügyi kérdés, hanem egy új pedagógiai kultúra felépítése.

(A 7. Mentés másként pedagógia konferencia műhelyeiről önkénteseink számoltak be. A beszámolósorozat második cikkét olvashatjátok.)

A műhely címe A város hangja volt. Résztvevőként az első pár perc után azon kaptam magam, hogy egy fiktív olaszországi városka elszánt lakójaként ötletelek a többi ,,városlakóval”. Elég hamar beléptünk egy-egy szerepbe, és beszélgetéseket folytattunk egy közös cél érdekében. Izgalmas volt megtapasztalni, ahogyan közeledtünk egymás felé a szerepeinken keresztül is. Végig a problémamegoldáson és egymás meghallgatásán volt a hangsúly. Úgy működött ez a játék is, ahogyan a valóságban egy csoport működik: így most is voltak ötletadók, megvalósítók, cáfolók,  kételkedők, megfigyelők, de függetlenül a magunkra vállalt szereptől, a foglalkozás során szerintem mindannyiunkat megmozgatott a kiválasztott közös ügy. A tetőpont számomra a ,,lázas tanakodás” volt, amikor szinte egymás szavába vágva kerestünk érveket, amiket aztán használni is próbáltunk az ,,ellenfelünkkel” szemben.

Volt néhány olyan pillanat, amikor egy kissé kívülről is rá tudtam tekinteni a helyzetre, amiben benne voltunk,  és úgy éreztem, hú, ez igen, együtt mennyivel könnyebb tenni bármit is! Együtt bátrabbak vagyunk, együtt ki merünk állni egymásért. Ez volt a tevékenység legnagyobb ajándéka számomra. Magammal viszem ezt az erős érzést, hogy együtt könnyebb.

Oláh Csillu, műhelyfelelős, önkéntes

(A 7. Mentés másként pedagógia konferencia műhelyeiről önkénteseink számoltak be. A beszámolósorozat első cikkét olvashatjátok.)

A közös munka ráhangolódással indult: saját tapasztalatainkból kiindulva kerestük a választ arra a kérdésre, mi motivál minket abban, hogy a pedagógusi hivatást válasszuk egy folyamatosan változó oktatási rendszerben. A megszólalások sokszínűsége jól tükrözte a jelenlévők elköteleződését: megjelent a minőségi oktatás értékteremtő szerepe, a pedagógiai munka felszabadító jellege, a nyomhagyás igénye, valamint a közös útkeresés, fejlődés és tanulás vágya. Hangsúlyoztuk a szenvedély és a kíváncsiság meghatározó szerepét, valamint a belső motiváció fontosságát, amely nélkül a hatékony tanítás és tanulás aligha megvalósítható.

A műhely további részében kiscsoportos beszélgetések során megosztottuk egymással a pályakezdőként vagy gyakorló pedagógusként tapasztalt nehézségeinket, felmerülő kérdéseinket. Ezeket követően közösen gyűjtöttünk jógyakorlatokat, ötleteket és lehetséges megoldási stratégiákat, amelyek a mindennapi pedagógiai munka során alkalmazhatók.

A beszélgetések egyik központi felismerése az volt, hogy az oktatás demokratikusabbá tétele kulcsfontosságú lenne: ez hozzájárulhatna a hierarchikus viszonyokból fakadó feszültségek oldásához, és teret adhatna mind a pedagógusok, mind a diákok hangjának. Emellett hangsúlyosan megjelent a pedagógus–diák–szülő közötti biztonságos, támogató és motiváló kapcsolatrendszer kialakításának és fenntartásának igénye. Egyetértettünk abban is, hogy a diákok és szüleik mélyebb megismerése elengedhetetlen, még akkor is, ha ez tudatos időráfordítást igényel, hiszen ez alapozza meg az eredményes közös munkát.

Az alkalom nemcsak a közös problémák megfogalmazására és a lehetséges megoldások feltérképezésére adott lehetőséget, hanem hozzájárult a pedagógusi eszköztár bővítéséhez is. Emellett fontos hozadéka volt egy olyan szakmai közösség formálódása, amely hosszú távon is képes lehet támogatást nyújtani tagjai számára.

A műhely talán legfontosabb üzenete, amely visszhangként szólt a fejünkben: ráébredtem arra, hogy nem vagyok egyedül.

Vaida Kinga, műhelyfelelős, önkéntes

A Mentés Másként Pedagógia Egyesület (MMP) kritikai pedagógia alapú stratégiázó hétvégéjének több pillére volt: részben olyan új szakemberek, szervezők bevonása, akik a MMP elveivel összhangban dolgoznak a jövőben, részben a kritikai pedagógia számunkra is új szempontjainak feltárása, az egyesület szakmai-politikai víziójának és missziójának megszilárdítása, közösségépítés.

A hétvégén az egyesület új és régi tagjai együtt idézték fel a szervezet első konferenciája óta eltel közel tíz év tanulságait, kihívásait, illetve kritikai pedagógiai és vitakultúra szemináriumon vettek részt.

A csapat régi és új tagjai egy közösen átbeszélt szakirodalom mentén osztották meg egymással azt, hogy ki milyen irányból, milyen értékek felől kötődik leginkább a kritikai pedagógia szemléletéhez. A beszélgetést Ivett készítette elő. Az ilyen jellegű beszélgetések egyszerre mélyítik az egymásba vetett bizalmat, és erősítik a közös szakmai-szemléleti alapot.

Pihenőidőben, Karola vezetésével, a csoport egy új vita-oktatási módszert tesztelt, amely a drámapedagógia eszközeivel tanítja meg elemis gyerekeknek, hogy mi a különbség a vita és a veszekedés között, illetve miről érdemes vitázni. A csoport két részre oszlott: málna- és áfonyamanók bőrébe bújtak, majd arról akarták meggyőzni egymást, hogy a saját gyümölcsük a legfinomabb a világon. Számos manipulációs eszközt kipróbáltak, egészen egymás megtámadásáig, de még a gyümölcsbombák és koktélok sem hatották meg az ellenfelet. A szerepjátékból kilépve a csoport megbeszélte, hogy próbálkozásaik valószínűleg azért nem sikerültek, mert lehetetlen a racionális vita eszközeivel meggyőzni valakit arról, hogy szeressen (vagy ne szeressen) egy ízt. Tehát ízlés kérdésében nem lehet vitát nyitni.

Edina és Hanga fiataloknak is tartott a hétvége során egy kritikai pedagógiai foglalkozást diákjogokról, szerveződésről. Az eseményre a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége által fiataloknak szervezett Tavaszi Tudáskerten került sor, melyet a közeli Nagyadorjánban szerveztek.

A Mentés Másként Pedagógia Egyesület a hypha_etc hypha_workshops elnevezésű micro-rezidencia programjának keretein belül kapott lehetőséget a találkozó megszervezésére.

https://www.hypha-etc.ro/

2026. május 30-án kritikai pedagógiai workhopot tartottunk a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége által szervezett Tavaszi Tudáskerten.

A workshop során egy rövid elméleti bevezető után főleg olyan gyakorlatokat végeztünk, amelyek az oktatási rendszerben tapasztalható igazságtalanságokra, hatalommal való visszaélésre, hangsúlyeltolódásokra irányította rá a résztvevők figyelmét. A gyakorlatok alatt és a feldolgozó körökből világosan kiderült, hogy a fiatalok tökéletesen érzékelik a helyzetüket, viszont gyakran találkoztak azzal, hogy a jogaikért való kiállást retorzió követte.

Hírszínház - egy lehetésges jógyakorlat, amely napi híreket dolgoz fel dramatikus eszközökkel

Az egyik gyakorlat, amelyet magunkkal vittünk a táborozóknak a hírszínház volt. A feladathoz különböző oktatással kapcsolatos cikkeket gyűjtöttünk össze, amelyekből a résztvevők kis csoportokban választottak, majd reflexióként egy állóképet alkottak. Az állókép értelmezéséhez a többi résztvevő is csatlakozott, így beszélgettünk arról, hol látják ma a fiatalok saját helyüket az iskolában.

Mindennapi hírek, amelyeket használtunk

Törvénytervezet a “gyermekpénz” folyósításának feltételhez való kötéséről

Öt perces iskolai szünetek tiltása

Egy ötödikes diák az iskolai nyomásról beszél, miközben a tanügyminiszter telefonozik

A tanügyminiszter reakciója a fenti esetre

Legalább 20 perc szünetre van szüksége a diákoknak

Kolozsvár belvárosához közel fognak óvodába járni a Pataréten mélyszegénységben élő gyerekek

„Minisztérium miniszter nélkül, oktatás költségvetés nélkül, elnök úr, hogy s mint?” – Tiltakoznak a tanügyben dolgozók

„Profitorientált logikával kezelik az oktatást”. Egyre kevesebb idő, energia jut nevelésre, közösségépítésre, programokra az iskolákban

Daniel David: A házi feladatok terhet jelentenek, a vidéki oktatás pedig hátrányos helyzetben van

Ausztrália után hamarosan Európában is betilthatják a közösségi médiát a tiniknek

Kevés pénzből futja meleg ebédre az iskolai étkezdékben

Lefilmezték a debreceni iskolások társuk megverését

Hivatalos: iskolai fogdákat vezetnek be a diákoknak

Fürdőruhás pólók miatt lett botrány a kézdivásárhelyi diáknapokon – Erős támogatást kaptak válaszul

Volt, aki annyira komolyan vette a workshop során elhangzottakat, hogy úgy döntött, neki most ahhoz van kedve, hogy a napon ücsörögjön és otthagyott minket. Nem sértődtünk meg, büszkék voltunk!

Jövedelemadód 3,5%-val az alábbi linken pár kattintással:

Formular 230

Completează, semnează și depune formularul 230 online.

formular230.ro

Banki átutalással

Asociaţia ,,Mentés Másként Pedagógia"

BANCA TRANSILVANIA

Megjegyzésbe: donatie

Lejes számla  (RON)

RO08BTRLRONCRT0DE3734201

Eurószámla (EUR)

RO52BTRLEURCRT0DE3734201

Ez is érdekelhet

Köszönet és elszámolás

Köszönet mindenkinek, aki tudását, szakmaiságát, őszinte jelenlétét, kíváncsiságát, nyitott mosolyát tette a konferenciához.

Jakab HangaMentés Másként Pedagógia Egyesület

És te miért tartod fontosnak?

Adománygyűjtő és népszerűsítő kampányunkban korábbi és idei meghívottakat, önkénteseket, résztvevőket kérdeztünk meg arról, miért tartják fontosnak a Mentés másként pedagógia létét.

Mentés máskéntMentés Másként Pedagógia Egyesület

Rólunk

A Mentés másként pedagógia koncepciójáról és akciócsoportjáról

Jakab HangaMentés Másként Pedagógia Egyesület

Minden évben más a konferencia!

Nem csak a téma, a meghívottak, a résztvevők és a szervezők változnak, hanem a hangulat is. Az idei konferencia bensőséges volt, és az eddigieknél konkrétabb közösségi cselekvési vonalakat rajzoltunk ki.

Mindez nem sikerülhetett volna

a 68 magánszemély online és a résztvevők helyszíni adománya, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (szállás), a Plantáriúum Café (sajtóreggeli helyszín) támogatása nélkül.

Az idei konferencia két napján tizennégy előadó és műhelytartó, és közel 70 ember vett részt. Korábbi évekhez képest sikerült előre lépnünk a műhelyeken való részvétel megszervezésében: a betelt műhelyeknél alternatívát kínáltunk a jelentkezőknek és személyesen jeleztünk, amikor felszabadult hely. A résztvevők elhivatottságát jelzi, hogy legtöbben, akik regisztráltak, meg is jelentek a konferencián. Az inkluzív elsőbbség programot továbbra is megtartjuk, hiszen vannak olyan tematikus műhelyfoglalkozások, amelyek esetében kiemelten fontos, hogy azokhoz jusson el a tudás, a kapcsolódás lehetősége, akik a legnehezebb körülmények között dolgoznak vagy fognak dolgozni fiatalokkal.

A konferencia bensőséges hangulata abból az összhangból fakadt, amely évek óta formálódik a szervezők, önkéntesek, új és visszatérő meghívottak, a résztvevők és a támogató intézmények között. Egyre világosabban körvonalazódik az elvi és szellemi irány, amely közelebb visz közös álmunk, a demokratikus oktatás megvalósításához.

Mutatjuk a számokat

A konferencia költségvetésének transzparenciája nem csak azért fontos - pedig ez is elég ok volna -, mert szeretnénk megmutatni, mire fordítottuk az online és a helyszíni támogatásokat, hanem mert jól mutatja, mekkora jelentősége van azoknak a támogatásoknak, amelyek anyagi értékét gyakran fel sem mérjük. Ilyen belefektetett munka az előadók munkája, akiknek a konferenciára való meghíváskor jelezzük, nem tudunk honoráriumot fizetni. És ilyen munka a szervezők és önkéntesek megszámlálatlan óraszámú munkája. Nagy meglepetés és öröm volt számunkra, hogy több meghívott is felajánlotta útiköltségének összegét is a Mentés másként részére.

Pénzbeli értékre fordítható ugyanakkor, hogy évről évre nem kell fizetnünk a helyszínért sem: hálásak vagyunk az Apácazi Csere János Elméleti Líceumnak a bizalomért, és értékeljük, hogy felszerelt és barátságos termekben dolgozhatunk együtt, megkötöttségek nélkül.

A konferencia szervezésének múltjában volt már rá példa, hogy a Babeş-Bolyai Tudományegyetem részleges támogatásával hozzájárult meghívottaink elszállásolásához, idén pedig mind a hat magyarországi meghívottunk teljesen díjmentesen vehette igénybe a Hotel Universitas szálláshelyeit.

Két diagramm segítségével mutatjuk be a 7. Mentés másként pedagógia konferencia költségvetését, amely nem hagyományos értelemben vett költségvetés, hiszen a pénzben kifizetett költségeken kívül (összesen 5407 lej), azokat a kiadásokat is feltüntettük, amelyeket ,,szimbolikus kiadásnak” neveztünk el, hiszen nem kellett kifizetnünk őket pénzben.

A megmaradt összeget a Mentés Másként Pedagógia Egyesület fenntartására fordítjuk.

Köszönjük szépen!

Kattints, olvasd el a legfontosabb tudnivalókat, töltsd ki a jelentkezési ívet március 20-ig, és találkozzunk április 10-11. között.

7. Mentés másként pedagógia konferencia – regisztrációs ív

Az alábbi regisztrációs ív kitöltésével tudsz jelentkezni a 7. Mentés másként pedagógia konferenciára. A konferencia programjáról a Mentés másként pedagógia Facebook-oldalán és weboldalán tájékozódhatsz. A műhelyeken való részvétel korlátozott. A regisztrációs ívben szereplő szempontokat a műhelye…

Google Docs

A 7. Mentés másként pedagógia konferenciára való regisztráláskor három műhelyblokkból lehet egy-egy műhelyt választani. Ebben a bejegyzésben műhelyblokkonként mutatjuk be az idei műhelytartókat és műhelyeiket, hogy a regisztrációkor alapos döntést hozhassatok.

Még maradt egy napunk, hogy a konferenciára szánt adománygyűjtő kampányunkba is beszállhass megosztással, hírvivéssel, anyagi támogatással.

Regisztráció: március 10-20.

Visszajelzés: március 23.

A regisztráció minden résztvevő számára kötelező. A műhelyeken jelentkezési sorrend érvényesül, de ezen belül inkluzív elsőbbséget élveznek azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetű gyerekeket tanítanak, speciális iskolában dolgoznak, szegregált iskolában/osztályban tanítanak vagy távolról érkeznek.
A műhelyekre való regisztráció jóváhagyásáról március 23-án jelzünk vissza a jelentkezőknek.

Nagyon fontos!! Ellenőrizni a műhely időpontját, és feljegyezni, ha szükséges (?), hogy melyik műhelyeket választottad. Amennyieben nem tudsz résztvenni, mielőbb jelezd, hogy átadhassuk a helyet.

Április 10.

I. műhelyblokk

11:30 - 13:00

Szociális és mentálhigiénés szakember vagyok. Munkám középpontjában három kiemelt terület áll: a nők és gyermekek elleni erőszak megelőzése és az érintettek támogatása, a traumatudatos szolgáltatások szemléletének terjesztése, valamint a munkahelyi jóllét és a kiégésmegelőzés.

                                                                                          Abrudbányai Melinda

Műhelyleírás
A gyerekekkel és kamaszokkal végzett munkám során azt tapasztalom, hogy a családon belüli erőszak témája egy olyan kihívás az iskolában, amellyel a pedagógus is egyedül maradhat. Előfordul, hogy az intézmény teljes közössége bizonytalan abban, mit és hogyan lehet tenni. A jogi lépések után a gyermek továbbra is bejár az iskolába – az abúzus minden következményével együtt.

A műhelyen a gyermek nézőpontjából vizsgáljuk meg a helyzetet: milyen jogi lépések szükségesek, és ezek hogyan érintik őt. Áttekintjük azokat a viselkedéses és érzelmi jeleket, amelyek bántalmazásra utalhatnak. Beszélünk a pedagógus mozgásteréről, lehetőségeiről és szakmai eszközeiről.

Külön hangsúlyt kap, hogyan lehet egyszerre támogatóan jelen lenni, és közben biztonságosan tartani a szakmai határokat. Foglalkozunk azzal is, hogyan teremthető biztonságos légkör az osztályban, és miként kezelhető érzékenyen a téma az iskolai közösségben. A cél, hogy a résztvevők konkrét kapaszkodókkal és nagyobb szakmai biztonsággal térjenek vissza a mindennapi munkájukhoz.

***

Szociológus vagyok, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója

                                                                                                       Kiss Tamás

Műhelyleírás

A műhely célja, hogy a résztvevők roma oktatási szegregációval kapcsolatos tapasztalatait gyűjtse össze, illetve bemutassa azt a kutatást, ami a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry adatgyűjtésére épül. Ez utóbbi során Románia magyar tannyelvű oktatási helyszíneit (unitate plan) kérdeztük le egy kérdőív segítségével.

A kutatás romafókuszú része a roma diákok magyar nyelvű oktatásban való jelenlétét, az oktatási szegregációt, az infrastrukturális különbségeket, a lemorzsolódást és a 8. osztályos képességvizsga eredményeiben megmutatkozó egyenlőtlenségeket vizsgálta. A műhely célja, hogy a vizsgálati eredményeket, a kutatás során használt fogalmakat és a felállított magyarázatokat a gyakorló pedagógusok tapasztalataival ütköztesse és ötvözze.

***

Az Igazgyöngy Alapítvány oktatási területének vezetője vagyok. 30 éves pályafutásom alatt a művészetoktatásban dolgoztam. A tehetséggondozás, a felzárkóztatás és az esélyteremtés egyaránt foglalkoztat. A legjobban az érdekel, hogyan tudjuk a hátrányokat tompítani és a tanulást ösztönözni, motiválóbbá  tenni a gyerekek számára. A művészettel nevelés és a tantárgyközi ismeretek összekapcsolása áll a munkám fókuszában.

                                                                                                     Kiss Papp Csilla

Műhelyleírás

A hármasfókuszú vizuális nevelés az Igazgyöngy Alapítvány (L. Ritók Nóra) által kidolgozott módszertan, amely a vizuális alkotótevékenységet eszközként használja a gyerekek fejlődésének támogatására.

A modell lényege, hogy minden tanórán feladatba ágyazottan egyszerre valósul meg három fontos cél:

• Vizuális nevelés: a hagyományos készségfejlesztés (rajzolás, festés, technikai tudás).
• Szociális kompetenciák fejlesztése: az együttműködés, empátia és közösségi szabályok elsajátítása és
• Hátránykompenzálás: a tanulási nehézségek és társadalmi hátrányok csökkentése a vizualitás erejével.

Ez a megközelítés különösen hatékony a generációs szegénységben élő vagy sajátos nevelési igényű tanulók integrációjában, mivel a vizuális nyelv egyetemes és akadálymentes csatornát biztosít a fejlődéshez, de a tehetséggondozásban is alkalmazható ez a módszer, mert sikerélményt nyújt a gyerek számára, ami a további feladatokra, tanulásra inspirálja.

***

II. műhelyblokk

15:00 - 16:30

Ökológus és természetismereti oktató vagyok, Szatmárnémetiben nőttem fel, Kolozsvárt tekintem második otthonomnak, itt tanultam, jelenleg Sztánán élek.

2017-ben többedmagammal megalapítottuk a NECC-et (Nature Education Community Center), aminek a keretein belül nagyon sok értékes tapasztalattal gazdagodtam, örülök, hogy tovább folytatódik a projekt.

2024 decemberében saját projektet indítottam, így született a Chill Nature.

Nagyon fontosak számomra a közösségi ötletelések, úgy gondolom, hogy nagyon sok jó megoldás és ötlet akkor alakul ki, ha beszélgetünk egymással. Ez az idei konferencia témájaként meghirdetett cselekvőképességhez is jelentősen hozzájárul.

                                                                                                                  Szabó Csilla

Műhelyleírás

A Természetismeret a közoktatásba projekt 2025 novemberében indult, és célja, hogy a diákok egy több éves, átfogó programsorozaton vegyenek részt.

Egy-egy foglalkozás nem csak az amúgy is túlzsúfolt zöld hét egyik kipipálandó programpontja, hanem egy elmélyülésre, és alapos megértésre lehetőséget adó, az iskolai tananyagot kiegészítő és más perspektívába helyező pedagógiai alkalom.

A foglalkozások után részletes dokumentáció készül, ez kettős célt szolgál. Egyrészt támpontot ad a folyamatos reflektálásra a foglalkozásokról, másrészt remek lehetőséget nyújt egy olyan dokumentum kidolgozására, aminek célja, hogy a természetismeret, mint tantárgy bekerüljön a tanrendbe.

A műhelyfoglalkozás alatt a résztvevőknek lehetősége nyílik beszélgetni a projektről, annak nehézségeiről és a jövőbeli tervekről is. Amellett, hogy megosztom a saját tapasztalataimat és ötleteimet, arra számítok, hogy a résztvevők aktívan bekapcsolódnak a beszélgetésbe, és így egy közös ötletelés alakulhat ki.

A műhelyfoglalkozás során az általam használt természetismereti játékokból is mutatok néhányat és pár telefonos alkalmazást is felvillantok.

***

Művészettörténész vagyok, tanulmányaimat Kolozsváron végeztem. 2014 és 2021 között a Csíki Székely Múzeumban dolgoztam, részt vettem az állandó várostörténeti kiállítás előkészítésében és rendezésében, illetve rövid ideig a képzőművészeti gyűjtemény kezelését is végeztem. Mindezek mellett hosszú évekig elsősorban történeti-művészettörténeti kutatással foglalkoztam, az utóbbi időben azonban egyre jobban foglalkoztat az, hogy kulturális örökségünket hogyan lehet hozzáférhetőbbé, illetve szélesebb közönség számára is relevánssá tenni. Munkám során művészetről, gyűjteményekről és múzeumokról írok és beszélek, valamint keresem a közös gondolkodás lehetőségeit és módjait.

                                                                                                Ladó Ágota

Műhelyleírás

Hogyan jön létre egy gyűjtemény, és mit tartalmaz? Hát egy kiállítás? Hogyan kommunikálhat jól egy kulturális intézmény, hogy üzenetét a pedagógusok is relevánsnak érezzék, illetve tartalmában lehetőséget lássanak? Egy kiállítás annyi, amit a falon olvasható kurátori szöveg összefoglal, vagy az csupán egy olvasat, és valójában egy tárlat sokkal többről szól, mint elsőre gondolnánk? A workshopon többek között ezekre a kérdésekre keressük majd a választ az Aluvial interdiszciplináris kiállítótérben, A munkáról című kiállításból kiindulva.

***

A kolozsvári Talentum Református Iskolában tanítok matematikát.

                                                                                                               Zágoni Judit

Műhelyleírás

A  műhelyfoglalkozás célja annak a bemutatása, hogy hogyan támogatja a cselekvésre épülő tanulás a matematikai gondolkodás fejlődését. A bevezető részben ismertetni fogom a Maria Montessori által kidolgozott pedagógiai szemlélet alapelveit, különös tekintettel az eszközhasználatra és az önálló felfedezés szerepére. Részletesen bemutatom a Montessori-eszközök jellemzőit: az önellenőrzést lehetővé tevő kialakítást, illetve az érzékszervi tapasztalásra épülést. Indoklom, hogy miért kulcsfontosságú a gyermekek cselekvőképességének fejlesztése a matematikai megértés szempontjából. Megvizsgáljuk, hogy a konkrét tárgyak használata hogyan segíti az absztrakt fogalmak – például a számfogalom vagy a műveletvégzés – mélyebb megértését. Bemutatok néhány klasszikus matematikai Montessori-eszközt - például a tízes számrendszerben elvégzendő műveletek tanulásához használható egyik leglátványosabb eszközt, az aranygyöngy-készletet - amelyek az önálló tanulást támogatják. Megbeszéljük, hogy milyen készségeket fejlesztenek ezek az eszközök, és hogyan építhetők be a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. A műhely második felében a résztvevők saját Montessori-típusú matematikai eszközöket tervezhetnek.

***

Tanár és mentálhigiénikus vagyok. Tanítottam az AKG-ban szerencsésebb és a Zöld Kakas Líceumban kevésbé szerencsés sorsú gyerekeket, voltam tanárok és szülők segítője, majd mindezeket a tapasztalatokat felhasználva gyakorlatorientált tanárképzési programok kidolgozásában és megvalósításában vettem részt.

Bő tíz éve olyan felnőtteket készítek fel a pályára, akik komoly élettapasztalattal és elköteleződéssel választották a pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensi hivatást. Az Új Pedagógiai Szemle szerkesztőjeként azon dolgozom, hogy a pedagógiai nyilvánosságban tudományos súllyal legyenek jelen a szakmai közéleti témák is.

                                                                                                                Földes Petra     Műhelyleírás

A resztoratív, kárhelyreállító konfliktuskezelésről leggyakrabban akkor beszélünk, amikor már megtörtént a baj, és fegyelmi, vagy akár büntetőeljárás helyett igyekszünk konstruktív, pedagógiailag is hatékony megoldást találni. Van azonban ennek a megközelítésnek egy olyan szemléleti alapja, mely ennél sokkal többet tud: eszközt ad a közösség kezébe ahhoz, hogy a hétköznapi problémamegoldás során felszínre hozzák és elbírják az akár nagyon különböző nézőpontokat, és ezzel kellőképpen kiérlelt megoldási utakat találjanak.

A kulcs az, hogy a resztoratív szemlélet a jövőorientált (megoldáskereső) hozzáállás mellett tudatosan dolgozik az érzelmekkel is. A problémamegoldási folyamatban a közösség tagjainak mentalizációs képessége fejlődik: egyre jobban megértik, hogy mi történik bennük, mi történik a többiekben. Mindez egyszerre csökkenti a szorongást (hiszen növeli a biztonságérzetet), és ad sokkal szélesebb perspektívát a megfelelő cselekvési út megválasztásához. Így a közösség resztoratív működése a cselekvőképességet megalapozó gyakorlattá válhat.

A műhelyen valós példákon keresztül pillantunk bele abba, hogy mit jelent a mentalizáció és a problémahelyzetek összekapcsolása a gyakorlatban.

***

Április 11.

III. műhelyblokk

09:00 - 10:30

Több mint 15 éve vagyok magyar- és angoltanár, 2025. óta a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének adjunktusaként a magyartanítás szakmódszertanát tanítom és a harmadévesek pedagógiai gyakorlatát vezetem. Tanítottam vidéken és nagyvárosban, két tanyelvű iskolában, összevont osztályban, szaklíceumi osztályokban, reál és humán profilon. Tanítottam ötödikeseket köszönni, hetedikeseket olvasni, készítettem tizedikeseket országos tantárgyversenyre. Egyetemi tanárként arra biztatom a hallgatóimat, hogy ne csupán hallgatók legyenek, hanem aktív formálói a tanulási folyamatnak, melynek részesei, s hogy ezt a gondolatot adják tovább majdani diákjaiknak is.

                                                                                                         Ábrahám Anna

Műhelyleírás
Gyakori tapasztalat hogy a kezdő pedagógusok első tanítási éveikben számos olyan akadállyal találkoznak, amelyre nem készíti fel őket az egyetem. Nehéz beilleszkedni a tanári közösségekbe, nehéz kiismerni a bürokratikus rendszert, nehéz kommunikálni a szülőkkel, a kollégákkal, a szaktársakkal. Egyre heterogénebbek az osztálycsoportok, sok a mentálhigiénés problémákkal küzdő és sok az SNI-s gyerek. Nagy a tananyag, ami megnehezíti a tényleges kompetenciafejlesztést, a hatékony és korszerű tanítási módszerek alkalmazását. A feszített munkatempó mellett nehéz újra és újra megtalálni a választott szakma örömét.

A műhely a tanítást frissen elkezdett pedagógusok számára szeretné biztosítani, hogy találkozzanak egy megerősítő beszélgetésre, tapasztalatcserére. Együtt gondolkozzunk azon, hogy mely típusú probléma esetén mit tehetünk, milyen megoldási lehetőségeink vannak, szükség esetén kihez vagy milyen intézményhez fordulhatunk. A műhely célja emellett egy támogató közösség alapjainak megteremtése is.

 ***

2021 ősze óta koordinálom a DIA “Egy hajóban evezünk” közösségi vitaklub programját, mely időközben országos hálózattá nőtt. Az operatív koordináláson túl a szakmai háttér biztosítása a fő feladatom, így képzőként, trénerként, mentorként és táborszervezőként is tevékenykedem, emellett részt veszek szakmai anyagok (segédanyagok, kiadványok) írásában, szerkesztésében is.

                                                                                               Csatári Tamara

Műhelyleírás

Miért éppen közösségi vita? Hogyan lesz a vitából cselekvés? Hogyan lehet mindenkinek hangja egy vitában? Hogyan tudja mindezt támogatni egy országos hálózat? A DIA Egy hajóban evezünk közösségi vitaklub programja pedagógiailag az adaptív-elfogadó koncepció mentén épül fel, amely során a szociális és társadalmi szempontból heterogén hátterű résztvevőkre a maguk egyediségében tekint. Ezért helyi, országos és regionális szinten is támogatja a fiatalokat abban, hogy megtalálják azokat a közösségük számára fontos kérdéseket, témákat, amelyekben érdemes véleményt alkotni, megéri megszólalni, hasznos meghallgatni a többieket, és fontos szakértőkkel, döntéshozókkal is párbeszédet folytatni.

A műhelyfoglalkozáson egy lehetséges utat mutatunk arra, miként lehet a közösségi vitával integrációs színteret működtetni egy lakóhely, életkor, iskolatípus, feldolgozott témák tekintetében is sokszínű, egyre bővülő közösséggel. A hálózat tagjai között általános- és középiskolai osztályok, fiatal felnőttekből álló csoportok, tanodák, diákönkormányzatok, ifjúsági egyesületek és közösségi terek is szerepelnek.

***

Drámapedagógus vagyok, kilencedik éve dolgozom a pályán, ez idő alatt az általam szervezett foglalkozások és táborok mellett megannyi érdekes projektben volt szerencsém részt venni. Számomra a dráma nem előadás, hanem a közös gondolkodás tere: egy biztonságos közeg, ahol saját tapasztalatokon keresztül jutunk el felismerésekig, és ahol a kérdések legalább olyan fontosak, mint a válaszok.

Munkám fókuszában az önismeret, az önreflexió és az önfejlesztés áll. Hiszem, hogy ha mindezt elfogadó és szeretetteljes közegben gyakorolhatjuk, akkor valóban kitágulnak a határaink – egyénileg és közösségként is.

A heti rendszerességű csoportjaim mellett a Cimbora magazinba írok tudománynépszerűsítő cikkeket, többnyire azokról a témákról, amelyeket a foglalkozások előtt hoznak fel a kamaszok, és amelyek aztán tovább dolgoznak bennem.

                                                                                               Nádasdi Csilla

Műhelyleírás

Képzeljük el, hogy egy toszkán kisváros lakói vagyunk. Balzsamos nyári este, a lakosok a főtéren beszélgetnek, minden a megszokott ritmusban halad – egészen addig, amíg valami kibillenti az egyensúlyt. Mert minden jó történetben van egy fordulópont, amikor dönteni kell: beletörődünk vagy cselekszünk?!

De mi van akkor, ha a változás iránti vágy csak néhányunkban él? Meddig tart a lelkesedésünk? Milyen stratégiákat alkalmazzunk a meggyőzésre? Vagy a változásból ellenszélben csak naiv remény marad?

A tanítási dráma lehetőséget ad arra, hogy a fikció kereteibe belépve valós belső megélésekhez, tanulságokhoz jussanak a résztvevők.

Regisztráció indítása: március 10.

A Mentés Másként Pedagógia 7. konferenciájának sajtótájékoztatóján bemutattuk az idei konferencia központi témáját és a köré épülő előadásokat, műhelyeket, kerekasztal-beszélgetést.

A ,,motoros pedagógiai konferencia” középpontjában a cselekvőképesség áll: hogyan találjunk motivációt, belső erőt az oktatás demokratizálásához?

Mivel idén adománygyűjtő kampánnyal összekötve mutatjuk be meghívottainkat, így a sajtóreggelin a romániai műhelytartóinkat nevesítettük, mutattuk be a sajtó munkatársainak.

Nagyon motor!

-hangzott el a ma reggeli sajtótájékoztatón. Mert szeretnénk, ha nagyon dübörögne az a ,,belső motor”, ami a tenni akarást, a cselekvőképességet mozgatja a társadalomban, és bennünk egyenként, hogy jobb hellyé tegyük az oktatási rendszert.

A sajtóreggelin szervezők és önkéntesek együtt beszéltek arról, miért ,,Legyél motor!”, meséltek kedvenc műhelyeikről és elárulták, hogy a Mentés Másként Pedagógia csapat két Erasmus+ pályázatot is benyújtott magyarországi és németországi partnerszervezetekkel közösen.

Már csak néhány napunk maradt, ne halogasd!

A sajtóreggeli fontos témája volt az adománygyűjtő kampány is, melynek nagy szüksége van a láthatóságra, hiszen úgy érezzük, nem tudjuk eljuttatni azokhoz az emberekhez, akikről pedig tudjuk, hogy szívvel-lélekkel támogatják a közös ügyünk, és fontosnak tartják a Mentés konferenciáit úgy is mint szakmai fórumot, úgy is mint a változás ,,belső motorját”.

Itt támogathatják az idei konferenci megvalósítását, akik beszállnának a közös munkába:

https://sprijina.ro/cauze/conferinta-pedagogica-salveaza-altfel-editia-a-7-a

Köszönjük a Planetarium Cafénak, hogy hozzáteszi a részét a pedagógia reformjához!

Egy szerveződés akkor működik jól, ha a benne résztvevő egyének felismerik a belső erejüket, és azt be is tudják csatornázni a közösség munkájába. Ez fordítva is igaz, a belső erő megtartásához szükség van a közösségre. Az oktatási rendszer azonban nem támogatja a közösségi szerveződést, a szakemberek túl gyakran egyedül szembesülnek a kihívásokkal, tehát a túlélési stratégiáik is egyéniek.

A cselekvőképességet úgy képzeljük el, mint a belső motort. A pedagógia belső motorja pedig a szeretet, a saját erőnkben való bizalom és a közösség ereje.

Ehhez a központi témához kapcsoljuk az év legszemélyesebb pedagógiai konferenciájának blokkjait: egyenlősítő közoktatás, kritikai pedagógia, mozgalmiság, akcióterv, szolidaritás, inklúzió, 21. század, szexuális nevelés.

Elsőre úgy tűnik, hogy az együttműködés többletmunkát jelent, nehezebb, mint az egyéni tervezés. Ez valóban igaz a jelenlegi rendszerben, amely nem ad teret a közösségi gondolkodásnak, és megnehezíti ennek beépítését a szigorú intézményi keretekbe.

A konferenciánk alatt arra törekszünk, hogy a résztvevők olyan szakemberekkel dolgozhassanak együtt, akik a cselekvőképességük, a belső motorjuk felismerésében és a közösségük megszervezésében tudnak segíteni, hogy az önszerveződés ne teher, hanem biztonság legyen.

Cselekvőképesség és képessé tétel

A 7. Mentés másként konferencia kiinduló kérdése tehát, hogy hogyan válunk (cselekvő)képessé, hogyan tudunk egymásnak ebben segíteni és mi a közösség szerepe a folyamatban. Mivel a képessé tétel jelentésében egy külső szereplő a cselekvő, helyette olyan megfogalmazást kerestünk, amelyben  - összhangban a kritikai pedagógia elveivel - az egyén maga tesz önmaga felszabadításáért, a világ megváltoztatásáért.

A változás elsősorban nem az egyén megváltozásából fakad, hanem a közösség erejéből, az oktatási rendszer intézményi kereteiben is újratermelődő egyenlőtlenségek, és az elnyomó, kirekesztő társadalmi viszonyok megszüntetéséből.

Mi már készülünk.

Csatlakozz április 10-11. között, Kolozsváron!

Lezárult az első nagy projektünk!

2025 márciusában végéhez érkezett a Deviszont Közösségi Térrel és a Social Fiber Association Egyesülettel közös, kritikai pedagógiára épülő Erasmus+ projektünk. A kétéves időszak alatt a három szervezeten belül közelebbről is megismerhettük egymás hiánypótló munkáját, a tudásmegosztás pedig nem állt meg itt, hiszen összesen öt műhelyfoglalkozást szerveztünk magyarországi és romániai ifjúsági szakemberek, pedagógusok, segítő szakemberek számára.

Kiadtuk és bemutattuk első kiadványunkat!

Ugyancsak az Erasmus+_KA210_Kritikai gondolkodás és állampolgári nevelés roma fiatalokkal projekt keretén belül jelent meg a három szervezet kritikai pedagógiai kiadványa, Mert ugyanazon a földön élünk. Módszertani és jógyakorlat gyűjtemény címmel. Az ősz folyamán ezt be is mutattuk Kolozsváron, olvasd el beszámolónkat: https://mentesmaskent.ro/ha-nem-lett-volna-ez-a-kozos.../

Hivatalosan is megalakultunk!

A Mentés Másként Pedagógia Egyesület azért jött létre, hogy tevékenységünk még láthatóbb és átláthatóbb legyen. A Bölcsészttudományi kar falai közül kinövő projektként fontosnak tartjuk, hogy pedagógiai megfontolásaink és üzentünk még hangosabbá váljon: az oktatás mindannyiunk ügye. Hiszünk abban, hogy sok olyan felelős állampolgár van még Romániában, aki örömmel kapcsolódna a romániai magyar nyelvű oktatás kérdéseihez, és akihez el kell jutnunk az elkövetkezendő években.

Pedagógiai konferenciát szervezünk a belső motorról

2026 az április 10–11. közötti 7. Mentés másként pedagógia konferenciára hangolódva indul, amelynek meghívottai és programpontjai a cselekvőképesség kérdését járják majd körbe. Mi már nagyon várjuk!Izgatottan nézünk elébe mindannak, amit együtt építhetünk tovább 2026-ban. Boldog új évet kívánunk!

Közös ügyünk
A bemutatkozó körben a projekt kezdetéről mesélt a Mentés Másként Pedagógia  részéről Hart Edina: korábbi együttműködés alapján kereste meg a csapatukat a budapesti Deviszont egy közös Erasmus+ pályázat ötletével, amelyben maguk szakmai koordinátorként vehettek részt. A Deviszont Közösségi Tér és a Social Fiber Egyesület a projekt során fiatalok két különböző szociális hátterű csoportjával működött együtt, hogy a velük megalkotott, kipróbált jógyakorlatokat a nagyközönséggel is megoszthassák egy kiadvány és műhelyfoglalkozások formájában.

A Deviszont Kispesten működik, ahol szakképzésben tanuló serdülőkkel foglalkoznak. Azt figyelték meg saját tapasztalataik alapján, hogy a fővárosi kerületekben, hátrányos helyzetű iskolákban a kultúra megtartó bázisa nem működik. Változást akartak: berendeztek egy közösségi teret, és a jelentkező fiatalok érdeklődését is figyelembe véve társadalmi témákban kezdték megszervezni a klub foglalkozásait.

A Social Fiber - mesélte Madaras Dávid - tagjai először gyermekotthonban élő gyerekeket és fiatalokat szólított meg, tevékenységüket kiterjesztették más, hátrányos helyzetű gyerekekre is, később ukrán menekült gyerekeknek is szerveztek foglalkozásokat és alkotótáborokat vizuális műhelyek és élménypedagógia formájában. A táborokban művészeti és praktikus tevékenységek során tanulják és alkalmazzák a közösségben való együttműködést.
A Mentés Másként az oktatásban résztvevőket, elsősorban szakembereket megszólító szervezet, mely szerveződési módját, szellemiségét éppen a kritikai pedagógia adja: pedagógusokat, pedagógus hallgatókat, segítő szakembereket megcélzó konferenciáit, műhelyfoglalkozásait a szolidáris, demokratikus és egyenlősítő közoktatásért szervezi.

A kiadvány ingyenesen letölthető ITT!

Jógyakorlatok mögötti projekt
A két szociális tevékenységű szervezet kispesti és pataréti fiatalokkal dolgozott együtt, ennek egyik eredményeként jött létre a Mentés másként tagjai által szerkesztett kiadvány húsz jógyakorlat és tíz foglalkozás bemutatásával. A készítők törekedtek, hogy a kiadvány hangulata, vizuális megjelenése egyszerre tegye jól használhatóvá a gyűjteményt, és tükrözze a Deviszont, a Social Fiber és a Mentés Másként szellemiségét is. Csala Hermina grafikus, a Mentés másként designere, elmondta, egyik fő szempont volt a tartalom és a vizuális megjelenés közötti játékosság, és hogy a színek, formák leképezzék a kiadvány tartalmát.
A kritikai pedagógiai alapú gyakorlatok nem egyformán váltak be a két szervezetnél, és ez a tapasztalat, melyre a szervezők reflektálnak is az egyes gyakorlatoknál, jól mutatja, hogy a kritikai pedagógia szemléletében minden egyes résztvevő saját tapasztalatai, tudása alapján formálja a világunkat.
A projekt fiatal résztvevői egy közös, többnyelvű táborban zárták le munkájuknak ezt a szakaszát a hypha_etc [education, theory, culture] táborhelyén: a pataréti gyerekek közül többen nem voltak azelőtt a megye határán kívül, viszont az egymással való találkozás, a semleges terület, és a barátságos, természetközeli hely, hamar felszabadítóvá vált.

Kedvenc jógyakorlatok
Egy-egy kedvenc jógyakorlatot is megismertettek a projekt résztvevői.

Egy tárgy legszebb pillanata

A Pataréten eljátszott gyakorlat kiindulópontja a képzelőerő volt - mesélte Bedő Hanna, a Social Fiber tagja. Mindenki keresett a hulladékok közül egy tárgyat, és annak a történetét találta ki, mutatta be. Hanna elmesélte, hogy a gyerekek szívesen implikálódtak, ötletes történeteket találtak ki. A talált tárgyak kitalált történeteinek elmesélése után arról is beszéltek a résztvevők, hogy ők hogyan kapcsolódnak egymáshoz, a világhoz, mik az ő történeteik.

Emberi jogok

Madaras Dávid egyik kedvence az emberi jogokról szóló gyakorlat volt. Először a gyakorlatot felvezetve maguk beszéltek olyan figurákról, akikre felnéznek, majd a gyerekek saját életükben kerestek példaképeket. Ehhez a feladathoz tartozott a roma kultúrát, nyelvet, szimbólumokat bemutató workshop is.

A székek és hatalom

Pár székre van szükség: a résztvevők úgy helyezik el a székeket, hogy mutassák, melyik széknek van nagyobb hatalma, milyen viszonyban vannak a különböző pozíciójú székek. Jól lehet beszélgetni a gyakorlat végén a hatalomhoz való viszonyukról, tapasztalataikról.
A feladatról Hart Edina mesélt. Elemiseket tanít, úgy gondolja, velük is működne a gyakorlat, mert jól adaptálható különböző korcsoportokra, már látta működni a projektzáró táborban fiatalokkal, és felnőtteknek szóló workshopon is is. A táborban lezáró gyakorlatnak szánták a szervezők, de a résztvevők annyira beleélték magukat, hogy több mint egy órát játszották.

Munka-activity

A táborban is eljátszott gyakorlatok közül mutatott be egyet Bilibók Karola, a Mentés Másként tagja is: egyik csoportból önként jelentkezett a páros feladat egyik tagja, majd választott a másik csoportból társat magának. A magyarországi és a romániai résztvevők fordítói segítséget is kaptak, de hamar belejöttek a interkulturális kommunikációba.

Saját világukat úgy osztották meg a résztvevők, hogy különböző munkákat kellett elmutogatniuk: népszerű, megterhelő, nem emberhez méltó stb.

A kiadvány ingyenesen letölthető ITT!

Nyomot hagyni?

A projekt kolozsvári-pataréti részének egyik tapasztalható eredménye az volt, hogy a fiatalok idővel rendszeresen megjelentek, megnyíltak, bevonódtak témákba, kérdeztek, beszéltek, megbíztak a facilitátorokban és a társaikban. A táborban is igyekeztek legjobb tudásuk szerint részt venni, a tábori képeket sokan őrzik a falukon ma is. A Social Fiber egyebek mellett havi klubok formájában képzeli el a folytatást.
A deviszontos szakiskolások főként a szociális képességeik fejlődését érzékelték a program alatt, és hatalmas ráébredés volt számukra, amikor a patarétiekkel találkoztak. Fenntartásokkal indultak a tábor elején, ami a végére teljesen feloldódott:

,,Ha nem lett volna ez a közös akció, nem ültünk volna le egymás mellé a buszon.” -

hangzik el az egyik budapesti fiataltól az egész projekt talán legmeghatározóbb mondata.

A szakmai partnerként kapcsolódó Mentés Másként a szakmai és civil közösség részéről tapasztalható bizalomban méri munkája eredményességét. Ennek nyomai láthatóak voltak a kritikai pedagógiához kapcsolódó 2024-es konferencia és workshopok népszerűségében, vagy a kritikus tömeg, szakmai partnerek, előadók, résztvevők elismerésében. A Mentés Másként Pedagógia nemrég lett hivatalos egyesület, ami a jövőre nézve új lendületet ad a csapatnak, az Erasmus+ projekt és a Módszertani és jógyakorlat gyűjtemény, ahogyan a kritikai pedagógia szemlélete továbbra is jelen lesz oktatásszervező tevékenységükben.

A kiadványbemutatón jelenlévő Social Fiber tagok elárulták, hogy november 14-16. között szervezik a következő olyan eseményük, melyen ismét használni fognak kritikai pedagógiára és élménypedagógiára alapozó gyakorlatokat arra, hogy szemléletükhöz kapcsolódó szervezetekkel tanuljanak közösségben lenni.

A kiadvány ingyenesen letölthető ITT!

A kötet a kritikai pedagógia szemléletében készült, és olyan módszertani eszköztárat ad a pedagógusok, ifjúságsegítők és közösségszervezők kezébe, amely a fiatalokat aktív gondolkodásra, önreflexióra és közösségi felelősségvállalásra ösztönzi.

A kiadványban szereplő jógyakorlatok és foglalkozástervek Magyarországon és Romániában dolgozó szakemberek és fiatalok közös munkájából születtek. A bemutatón arról beszélgetünk, hogyan lehet az oktatást és ifjúsági munkát valóban felszabadító, demokratikus, társadalmilag érzékeny térré alakítani.

Részt vesznek:
• Bedő Hanna, Madaras Dávid, Panek Zsuzsanna – Social Fiber Egyesület
• Bilibók Karola, Hart Edina – Mentés Másként Pedagógia Egyesület

Kérdez:
• Harbula Hajnalka – Talentum Református Iskola

A beszélgetés során szó lesz arról,

- hogyan fejleszthető a kritikai gondolkodás fiatalokkal,
- mit jelent a közösségi tanulás és az élménypedagógia a gyakorlatban,
- hogyan dolgoznak együtt roma és nem roma fiatalok közös társadalmi témákon,
- és hogyan válhat az oktatás a részvétel és szolidaritás terévé.

A kiadvány ingyenesen letölthető a következő linkről: https://deviszontkozter.hu/erasmuskiadvany.html