Keserédes érzésekkel indul ez a nyár a Mentés máskéntnek. Egyrészt örülünk, mert végre egyesületté váltunk! Nem tudjuk megmagyarázni, miért tartott ilyen hosszan, miért nem léptük meg hamarabb ezt, az amúgy nem túl bonyolult lépést, de valahogy mindig akadt jobb dolgunk. Azt reméljük, hogy ez új lendületet ad a munkánknak, amire talán nagyobb szükség lesz, mint valaha, hiszen úgy tűnik, az állam egyszerűen levette a gondját az oktatásról, feleslegesnek minősítette, sőt a maga 3,04%-val, amelyet a költségvetésből kap (6% helyett, amit amúgy kapnia kellene) a költségvetési hiány egyik forrásának kiáltotta ki. Nem a pénzügyminiszter vagy a miniszterelnök által, hanem maga a tanügyminiszter által, ami egyértelműen mutatja, hogy milyen sorsot szánnak az oktatásnak az országban. Úgy tűnik, fel kell készülnünk egy még inkább alulfinanszírozott rendszerre, melyben túlterhelt tanintézményekben, túlterhelt pedagógusok fognak tanítani az ismét megemelt gyermeklétszámmal működő osztályokban. És mint mindig, a gyerekek lesznek ennek az áldozatai, hosszútávon pedig, nyilván az egész társadalom. Ezért, ahogy lenni szokott az állam által hagyott réseket a civileknek kell betömni. Igyekszünk ebből mi is kivenni a részünket, annak ellenére, hogy ezen a nyáron egy lépéssel távolabb kerültünk a gondoskodó államról dédelgetett víziónk megvalósulásától.