A következő néhány napban bemutatjuk a 2020-as konferencia műhelyeit, hogy a regisztrációig (február 18-25.) eldönthessétek, mely foglalkozásokon szeretnétek részt venni. 3-4 műhely fog párhuzamosan folyni egy műhely-panelben. Ezek közül, hacsak nincs valamilyen időutazós eszközötök, egyen vehettek részt. Minden műhelynél jelezzük, hány fő jelentkezését várja a műhelytartó, a regisztrációs ívet pedig február 18-án tesszük elérhetővé.
Ha biztosan részt szeretnél venni valamelyik foglalkozáson, javasoljuk, légy résen, nehogy lemaradj róla!
Kövessétek a konferencia Facebook-eseményét itt!
Műhelyleírások és műhelytartók
1.
A fogyatékkal élő emberek elfogadásának és integrálásának feltétele, hogy a társadalom közelebbről lássa és jobban megértse azokat a helyzeteket, amelyekkel ezek az emberek nap mint nap szembesülnek. Az érzékenyítő műhely során a résztvevőknek lehetőségük lesz ilyen szituációkkal találkozni, és ezekről közösen gondolkodni. Fontos az empátia, de nem mindegy, hogy hogyan fejezzük ki. Az aktív részvételre is szükség van, de a segítő gesztus a várttal ellentétes hatást is kelthet. A műhely egyik fő kérdése: hogyan lehet „jól” segíteni?
Andrásy Paula – szociális munkás, 12 éve dolgozik a szakmában. 9 évig egy korai fejlesztőben támogatta a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő szülőket, jelenleg pedig fiatal felnőtt csoportot vezet.
Résztvevők száma: 20
2.
Időnként kérdéseket feltenni szakmai énünk felé teljesen természetes. Az újrafogalmazások szükségesek. E műhelymunka keretén belül az érdeklődők többek között a következő kérdésekre kereshetik közösen a választ: Mennyire vagyok a helyemen ebben a szakmában? Kapok-e annyit tanárként, mint amennyit adok? Mi a „recept” ahhoz, hogy jól legyek?
A foglalkozás célja rálátni az esetleges problémák forrására és ráérezni a szükséges változtatások ízére.
Zsigmond Imola – pszichológus, pszichoterapeuta, a pszichodráma, hipnoterápia, pár- és családterápia rendszerszemlélete által nyújtott módszerekkel dolgozik.
Gergely Gonzó László – húsz éve gyógypedagógusként dolgozik, kilenc éve a Bonus Pastor keretén belül. A magyarózdi drogterápiás otthon munkatársa, 2013 óta pszichodrámás önismereti csoportokat vezet.
Résztvevők száma: 14
3.
Milyen lehetőségeket nyújt az állatasszisztált pedagógia? A műhely során a résztvevők betekintést nyernek a módszer tudományos eredményeibe. A részképességekre irányuló játékok kipróbálásában Szellő, a terápiás golden retriever segít majd. Több fontos kérdéskört járnak majd körbe a résztvevők: milyen fejlesztő jellegük van egyes játékoknak, milyen eszközöket válthat ki a kutya, hogyan hathat mindez hosszú távon az iskolai teljesítményre?
A műhelyfoglalkozás során a résztvevőknek lehetőségük lesz kapcsolatba lépni a kutyával, de ez nem kötelező .
Fülöp Csilla – gyógypedagógus, terápiás kutyafelvezető és habilitációs kutyakiképző
Résztvevők száma: 10
4.
A matematika-tanuláshoz több olyan prekognitív és kognitív készség szükséges, amelyet direkt módon általában nem fejlesztenek sem matematikaórán, sem máshol. Egy ilyen készség a becslési készség. Ez általában ahhoz szükséges, hogy a gyerekek intuitív gondolkodásukat és az iskolában látott matematikai feladatok tartalmát, megoldását összekössék. Ha ez nem történik meg, akkor könnyen érezhetik, hogy a matematika valami távoli érthetetlenség, amelyhez külön ész kell. Ezeknek a háttérkészségeknek a fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy a diákok a matematikát mint emberi tevékenységet lássák, és nem mint egzotikus információhalmazt. A műhelyfoglalkozás során az érdeklődők becslési készségeiket gyakorlatban is kipróbálhatják, majd a közös tévedésekből kiindulva feltérképezhetik az ehhez kapcsolódó leggyakoribb hibákat.
András Szilárd – a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Matematika és Informatika Intézetének igazgatója, a SimpleX Egyesület elnöke, matematikával és főleg annak kreatív tanítási lehetőségeivel foglalkozik.
Résztvevők száma: 15
5.
Szükség van-e paradigmaváltásra az oktatásban? Mi az, amin kell, illetve lehet változtatni, és mi az, amin nem? A foglalkozáson a NECC saját fejlesztésű és kivitelezésű oktatási segédanyagait próbálhatják ki a résztvevők. Az interaktív műhely természetismereti foglalkozásokat és a játszva tanulást ötvözve mutja meg, milyen változatos a körülöttünk lévő világ, és hogy a természetben hogyan kapcsolódnak egymáshoz látszólag teljesen különálló dolgok.
NECC – (Nature Education Community Center) a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának jelenlegi és végzett diákjai, illetve egyetemi tanáruk, Macalik Kunigunda kezdeményezésére jött létre.
Mi fér a NECC-be? Ökológia. Biológia. Tudomány és népszerűsítés. Természetismeret. Játék. Felfedezés. Kirándulás. Mászás. Földön fekvés. Nevetés. Nevelés. Tanulás. Bambulás. Móka s mókus. Öröm s farkasköröm. Esés, de mesés.
Résztvevők száma: 40
6.
A műhelyfoglalkozás tárgya a portréfényképezés, melynek kiindulópontja a 17. századi németalföldi portréfestészet és a kortárs portréfényképészet találkozása. A foglalkozás során a résztvevők betekintést nyernek az adott kor portréfestészetébe valamint a régi korok öltözékeinek divatjába, valamint megismerkednek Hendrik Kerstens, holland kortárs fotóművész portrésorozatával. A résztvevők ezek alapján készítik el egyénre szabott óriási papírgallérjaikat, kézelőkéiket vagy kreativitásukat szabadon engedve más kiegészítőket, melyeket magukra öltve – professzionális megvilágítási és technikai viszonyok között – készítjük el nemesi/kortárs portréikat.
A párhuzamosan zajló műhelyfoglalkozás tárgya a fotogram - a fotográfiánál régebbi képalkotási eljárás - történeti és technikai áttekintése, valamint fotogramok készítése, ezáltal a résztvevők gyakorlati és technikai szemléltetés útján ismerkedhetnek meg az ábrázolás folyamatának eme műfajával.
Kispál Ágnes-Evelin, Kispál Attila – MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér
Résztvevők száma: 30
7.
A foglalkozáson egy interaktív gyakorlat során az állampolgári részvétel létrájával, és a Közélet Iskolája kritikai pedagógiai módszereivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. A műhely betekintést nyújt az Iskola képzéseibe, melyeken önszerveződést, érdekvédelmet és állampolgári ismereteket tanítanak felnőtteknek. Mi a valódi állampolgári részvétel? Mikor van tényleg az állampolgárok kezében a hatalom, és mikor csak látszat a részvétel?
A Közélet Iskolája öt éve dolgozik azért Budapesten és most már Miskolcon is, hogy megerősítse az állampolgári részvétel kultúráját, és támogassa a kirekesztett társadalmi csoportok tagjait abban, hogy állampolgári jogaikat valódi tartalommal tölthessék meg. Az Iskola egy közösségi oktató- és kutatóközpont, fő célja, hogy az állampolgári oktatáson, részvételi kutatásokon és a civil szervezetek fejlesztésén keresztül megerősítse az elnyomott emberek és az őket képviselő szervezetek érdekérvényesítő képességét, elősegítse az igényeiknek megfelelő tudás termelését és azt, hogy stratégiai válaszokat tudjanak adni a saját bőrükön megtapasztalt, rendszerszintű problémákra.
Udvarhelyi Tessza – antropológus, az Iskola társalapítója, a szervezetben képzőként és szervezetfejlesztőként dolgozik.
Fernengel Ági – szociológus, az Iskola szakmai vezetője és képzője, a Deviszont Közösségi Tér társalapítója, ami egy szakoktatásban tanuló fiataloknak szóló kritikai pedagógiai program.
Résztvevők száma: 18
8.a.
Mitől válhat korszerűvé az oktatás? A 21. században elengedhetetlen kompetenciák fejlesztése gyakran elhalványul a mindennapi tananyag feldolgozása mellett. Mik ezek a kompetenciák, és hogyan vonhatjuk be őket tanítási gyakorlatunkba? Mely módszerek támogatják diákjaink együttműködő készségének fejlesztését, egyáltalán miért fontos foglalkozni az érzelmi intelligencia és a kritikai gondolkodás fejlesztésével? Hogyan kapcsolódik mindehhez az elvárás, mely szerint a digitális eszközöket is be kellene vonnunk a tanításba?
A workshop interaktív feladatai inspirációt, lehetőséget kínálnak a gyakorló tanárok számára, ám a kérdésekre adható választ közösen keressük.
IrodalomSZEMLÉLET csoport – az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyartanár szakos hallgatóinak kezdeményezéséből nőtt ki, új, friss, saját utakat keresve a magyartanításban.
Résztvevők száma: 30
8.b.
Hogyan működik egy fandom, más néven rajongói alkotóközösség? Milyen inspirációt jelenthetnek pedagógiai szempontból a közösségben megosztott alkotások ( pl. fanfiction, fanart, cosplay), ha azokat nem a forrásszöveg függvényében, hanem a közösség kontextusában értelmezzük? A rajongói alkotóközösségek olyan azonnali visszacsatolást biztosító, megerősítő közegként működnek, ahol keverednek a popkulturális utalások, a nőies gesztusok, és az internet nyelvezete - marginalizált narratíváknak ad hangot. Ott, ahol kellemes időtöltésként válhatnak alkotóvá a fiatalok, számos potenciális pedagógiai hatás ragadható meg. A fandom összes tulajdonsága nem reprodukálható a tanári pozícióból, ám már a részleges adaptálása is előnyökkel jár. Gyakorlatai által szinte erőfeszítés nélkül gazdagodhatnak lelkileg és szellemileg a diákok, fejleszthetik személyiségüket és kommunikációs készségeiket - a műhely során ezek megismerésére lesz lehetőség.
Szabó Dorottya – bölcsész, fandom-kutató, önkéntes az Organization for Transformative Works-nél.
Végh Lászlóné – gyógypedagógus, tagintézmény-vezető, tehetség-koordinátor, tutor.
Résztvevők száma: 30
9.
A Dr. Ámbédkar Iskola típusát tekintve második esélyt nyújtó intézmény, olyan roma származású gyerekek számára hozták létre, akik akár első esélyt sem kaptak az élettől.
A gimnázium működésének alapja, hogy több szakmai műhellyel együttdolgozva, különböző alternatív módszereket alkalmaz.
Orsós János és Derdák Tibor, a Dr. Ámbédkar Iskola két alapítója roma fiatalok érettségihez juttatását tűzte ki célul: A Sajókazán létrehozott gimnázium ma már több településen működik, 2018-ban pedig a tehetséges roma tanulók számára megnyitották a Martin Luther King Középiskolai Kollégium kapuit is. Orsós János és Setét Jenő saját szakmai tapasztalatukba, eszköztárukba és pedagógiai szemléletükbe engednek belátást a Waldorf-pedagógiai műhely során.
Orsós János – Waldorf-pedagógus, Dr. Ámbédkar Iskola
Setét Jenő – emberi jogi aktivista
Résztvevők száma: 20
10.
Az élményalapú oktatás legfőbb jellemzője, hogy az élményhez kötött információk hatékonyabban épülnek be a tanulási folyamatba. Ebben a folyamatban a klasszikus tanárszerep felcserélődik egy facilitátoréra, aki nem információt közöl, hanem a tapasztalás közegét teremti meg. Olyan kihívások elé állítja a csoportot és az egyént, ami a fókuszt a feladatra tereli, annak megoldása nem az ő felelőssége, ő csak kísér, visszajelez a folyamatokra, figyeli a csoport dinamikáját és a benne szereplő egyéneket is. A feladatok teljesítése után a folyamat feldolgozása kulcsfontosságú, itt kap hangot a személyes megélés, érzések, gondolatok, melyek nem csak az információt (feladatot magát) világítják meg több szempontból, de a csoportot is erősítik, létrehozva egy olyan biztonsági közeget, ahol helye van a személyes véleménynek, a meglátásoknak, azaz a tanulásnak magának.
A műhely célja hogy betekintést adjon az élménypedagógia módszerébe úgy, hogy a klasszikus tananyagban található tartalmakat keretezi át.
Aczél Dóra – a Grund Community alapítója, két (és fél) gyerekes édesanya, hisz az élményalapú oktatásban.
Szabó Ivett – a kolozsvári Bölcsészettudományi Karon magyar-komparatisztika szakon tanul, több kulturális közösségépítő projekt tagja, a Grund örök önkéntese.
Résztvevők száma: 18
11.
A szexuális vagy párkapcsolati nevelés az iskolában, ennek szükségessége vagy éppen odanemillősége rendszeresen felmerül az osztályokban, szülőértekezleteken, tanári szobákban, vezetőségi gyűléseken. A Miért igen?, Miért nem? illetve a Ha igen, hogyan és ki? kérdéseket fogják körbejárni a műhelymunkán résztvevők.
László Éva – a BBTE, Magyar Szociológia és Szociális munka Intézet oktatója, egyetemi adjunktus; szakterületei: gyermekvédelem, áldozatvédelem.
Résztvevők száma: 20
12.
A nagy nemzetközi nyelvek tanításának általában jól kutatott szakirodalma, módszertana van, rengeteg segédanyag áll a tanárok és tanulni vágyók rendelkezésére. A magyar mint idegen nyelv viszont nagyon kevés kidolgozott segédanyaggal, tankönyvvel, módszertani koncepcióval rendelkezik. Az elméleti bevezető mellett a műhely résztvevői választ kapnak arra is, miért jelent nagy kihívást egy magyar anyanyelvű számára, a magyarnak mint idegen nyelvnek a tanítása, illetve gyakorlatban is kipróbálhatják magukat a magyar idegen nyelvként való tanításában konkrét leckék feldolgozása és megszerkesztése kapcsán.
Olyan résztvevőknek szól elsősorban, akik tanítanak nem magyar anyanyelvűeket, vagy részt vennének gyakornoki programban.
Gyöngyösi Csilla – iszlámkutató, a szegedi Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, egyetemi oktató, a kolozsvári Musafir Nyelvi és Kulturális Központ igazgatója és nyelvtanára.
Résztvevők száma: 10.