Beszámoló: Szabó Ivett // Videóbeszámoló: Ugron Nóra
Vendégszövegek: Szexuális nevelés - Major Zsuzsa // Az állampolgári részvétel létrája: Gegő Virág
Szexuális nevelés
László Éva második éve tartott műhelyt iskolai kontextusú szexualitásról a Mentés másként konferencián. Míg tavaly A szexuális bántalmazás megelőzéséről, idén a Kamaszszerelem - párkapcsolati kérdések, szexuális nevelés témakörben tettük fel kérdéseinket, osztottuk meg nézeteinket, feszegettük határainkat és reflektáltunk tapasztalatainkra Éva szakértői moderálásával.
A műhelyen kialakult beszélgetés eredményeként a szexualitással kapcsolatos problémákat sikerült kategóriákra bontani. A témák csoportosításával válaszokat kaptunk a felhalmozódott kérdésekre, irányt ezek továbbgondolására. Volt kiscsoportos feladat és páros játék is, melyek segítettek a résztvevőknek megnyílni, gátlásokat leküzdeni, hogy egyáltalán kialakulhasson ez a beszélgetés. Három órán keresztül merültünk a téma alá, szünetre nem, viszont több időre igény lett volna még.
Mintha két részem volna… Kutyás foglalkozások az iskolában
Moga Petra osztja meg velünk tapasztalatait Fülöp Csilla A részképességek fejlesztése a kutyás foglalkozások során című műhelyéről. A videóban Szellő, a fiatal golden retriever is felbukkan.
Becslés vagy tipp?
András Szilárddal szombat délután egy közel sem átlagos matematikaórán vettünk részt: a bevezető beszélgetésben rámutatott, hogy sok mindennapi, általános helyzet bonyolult matematikai problémákat rejt. Ilyen a piaci asztalokon egymásra pakolt narancsok esete is: sokáig vita tárgya volt, hogy hogyan helyezkednek el a legoptimálisabban egymáson a gömb alakú testek. Hogy mi köze van ennek a matematika tanulásához? Például felvázolható egy olyan feladat, ahol ki kell számolni, hogy egy megadott méretű dobozba hány kilogramm narancs fér bele és hány liter narancslé facsarható ki abból. A műhely alatt ez is megtörtént: olyan feladatokat oldottunk meg csapatmunka segítségével, amelyeket ellenőrizhettünk. Facsartunk narancsot, és a csokisdobozban található rudacskák mennyiségének becslése után meg is ehettünk azokat.
A tanár egyik legnagyobb feladata és felelőssége a tervezésben ismerhető fel: hogyan találjon ki valamit úgy, hogy szabad kezet ad a megoldáshoz, de a helyzet logikáját mégis úgy alakítja, hogy a kívánt irányba fejlődjön a probléma? A feladatok alapját az képezi, hogy a gyerekeket a kíváncsiság motiválja, ezért fontos, hogy számukra is releváns kérdések merüljenek fel. És nem egyszerű tippelésről van szó: a becslések hátterében mindig valamilyen modell, gondolkodási mintázat húzódik. Nem mindenki ilyen típusú feladatoknak köszönhetően lesz matekzseni, de olyanokat is megmozgathatnak, akik könnyen elvesztik a motivációjukat, és minden aktív résztvevőnek fejlődhet a problémaérzékenysége. Az egyre nehezedő feladatok sorát egy igen vicces probléma zárta: hány méter fogkrém található egy 125 ml-es fogkrémes tubusban? Igen, a becslést az ellenőrzés követte!
Mi fér bele a NECC-be? Interaktív természetismereti foglalkozások
Bálint Blanka számol be nektek a NECC (Nature Education Community Center) által tartott A természet kincsei - interaktív természetismereti foglalkozás nevű műhelyről. Mi kedvet kaptunk egy kis természetjáráshoz, hát ti?
Ilonka néni története a Tranzit Házban
Ilonka – bábjáték felnőtteknek – című előadást a kolozsvári résztvevők közül többen is újranézték, hiszen alapvetően olyan darab, melyet érdemes többször is átélni. A konferencia teremtette kontextus is új színezetet biztosított az újbóli értelmezésnek. Az előadást követő beszélgetésen több fontos kijelentés is elhangzott. Köztük az, hogy egy önmagát megjelenítő történetről van szó: Ilonka néni szavai képezték a nyersanyagot a bábjátékhoz, amely egyediségéhez a mérai asszony személyiségnek, szavainak ereje, egyben könnyedsége, játékossága kellett. A beszélgetést az alkotási folyamatot fürkésző kíváncsi kérdezők és a saját történeteket megosztó hálás jelenlévők zárták. Az Acasă közösség jóvoltából mindenki finom vegán burgereket és házisört, házibort vacsorázhatott adomány fejében. Az első nap végén fáradt, de lelkes résztvevők és szervezők osztották meg egymással aznapi tapasztalataikat.
Az állampolgári részvétel létrája - a Közélet Iskolája műhelyfoglalkozása
A Közélet Iskolájának két tagja, Udvarhelyi Tessza és Fernengel Ági interaktív műhelyfoglalkozása során betekintést nyerhettünk a szervezetük képzéseibe, és megtudtuk azt is, hogyan válhatunk egy pedagógiai folyamat során aktív részesévé a társadalmi folyamatok alakulásának, eszközt kaptunk a manipuláció és a tényleges részvétel elkülönítésére. A műhelyfoglalkozást felvezető bemutatkozóban a Közélet Iskolája által szervezett képzéseket tekintettük át, amelyek a foglalkozás további részét módszertani és elvi szempontból keretezték. Kiderült, hogy az alacsony küszöbű, tájékoztató jellegű filmklubjaik mellett - melyek bárki számára hozzáférhető mozgalmi tudást közvetítenek -, főként szervezeteknek tartanak képzéseket, amelyek során az önképviseletben, önszerveződésben, stratégiai tervezésben erősítik a résztvevő szervezeteket. Hogyan?
Erre már maga a műhelytevékenység adott választ, hiszen a bemutatkozót követő két és fél órában a műhely résztvevői határozták meg, mit jelent az állampolgári részvétel, és hogy milyen feltételek teljesülése szükséges hozzá. Ezt követően Sherry R. Arnstein állampolgári részvétel létrája és saját példák segítségével vizsgáltuk, hogy milyen képviseleti formák léteznek. A létra legalján a manipuláció és a terápia áll, amelyek esetében a döntéseket az emberek feje fölött hozzák meg, és csak mímelik, hogy mindenki más részt vehet ezen folyamatokban. Ezt követi az információátadás, a konzultáció és a megbékítés, amelyekben bár a döntés szintén nem az állampolgároké, megfelelő információkkal rendelkezhetnek, a döntés joga nélkül hozzászólhatnak vagy kisebbségben, döntéshozói erő nélkül részt vehetnek a döntéshozás folyamatában. A tényleges részvételet azonban a partnerségi alapon, hatalomátadással és állampolgári irányítással meghozott döntések jelentik, amelyek során az illető társadalom, intézmény, stb. tagjai valóban részesei a döntéshozásnak. A létrát rengeteg jó helyi, nemzetközi és magyarországi példa átbeszélése segítségével állítottuk össze, végül pedig egy újságcikkekből összeollózott, manipulációtól hemzsegő szövegben vizsgáltuk meg, hogy az állampolgári részvételnek milyen formáira ismerünk rá.
Kié a Waldorf?
Vasárnap reggel kíváncsi és nyitott csapat gyűlt össze Orsós János Waldorf-pedagógiai műhelyén. Az ismerkedés során mindenki megosztott egy darabkát saját történetéből és a hátrányos helyzetű gyerekekkel való tapasztalatából. Ezt követően János saját történetét mesélte el nekünk, azt, hogy mi húzódik a cigánytelep és az iskolaalapítás között. Így merült fel az is, hogy milyen tényezők befolyásolják, szabályozzák a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási lehetőségeit, és milyen káros tévhitek élnek jóhiszemű gondolatok köntösében a pedagógusok fejében. Az állami oktatás tanterve már önmagában kizáró jellegű, hiszen a középosztálynak megtervezett konstrukcióról beszélünk.
Ha a rendszert nem is tudjuk egyből megváltani, a legfontosabb kérdés az marad, hogy melyik az a módszer, amely a jelenlegi körülmények között legközelebb engedi egymáshoz az embereket. Ma a Waldorf-közösségekben nem nagyon van arra példa, hogy hátrányos helyzetű családok is teret kaphassanak, habár maga a koncepció ezt nem zárja ki. Derdák Tibor és Orsós János az indiai kasztrendszer korlátozásától megszabaduló buddhista tamilok esetéből és a Waldorf-pedagógiai módszerekből inspirálódva alapították és működtetik iskolájukat. A műhely alatt egy játékos nyelvórán is részt vettünk, ahol a cigány nyelveket (beás, oláh) saját nyelvcsaládjukba illeszttettük be a nyelvi példák alapján. Ez a gyakorlat is megmutatta, hogy milyen fontos az értékszembesítés: egy gyermek a saját nyelvét hasonló helyzetben értékelve érezheti, és megértheti, sokkal több dologban hasonlítunk, mint azt általában hisszük, mindannyiunknak helye van, az, ahol éppen vagyunk.
Együttműködés és érzelmi intelligencia fejlesztése
Az irodalomSZEMLÉLET csapata (jobbról balra: Pásztor Dóra, Budai Csilla, Gy. Molnár Kadosa, Rálik Alexandra, Kárpáti Bernadett) számol be az általuk tartott műhelyről.
Inkluzív irodalom
Szabó Dorottya és Végh Lászlóné a fanfiction világáról mint modern jelenségről beszélt, amely transzformatív változata egy elsődleges narratívához képest. A szerzőiség modern fogalma, a közösségek létrejöttének feltételei és az online tér lehetőségei mind terítékre kerültek az elméleti bevezető alatt, történeti betekintést is kaptunk az első rajongói közösségek kialakulásába. A fandom alapfogalmaival és műfajaival ismerkedtünk, a közösség sajátosságaival szembesülhettünk, amelyben nem különválasztható a létrehozó és a befogadó, azonnali a visszacsatolás, és nem a publikáció a lényeg.
Ez a kisebbségi kultúra a marginon jön létre, és irodalom- és társadalomkritikus állásponttal rendelkezik. Ezen belül pedig akárki taníthat akárkit. A közösség működési alapelvei és gyakorlatai által a fandom az oktatás kontextusában is értékes lehet. A műhely második felében a résztvevők közösségi írásgyakorlatban vettek részt: saját narratívájukat oszthatták meg, egymás igényeire reagálhattak, azonnali visszacsatolást kaphattak.
A magyar idegen nyelvként is tanítható?
Szabó Csilla beszél Göngyösi Csilla A magyar mint idegen nyelv című műhelyéről. A videó a interjúkészítés nehézségeit is tükrözi, ahogy Anghel Anna kiszalad a képből…
Élménypedagógia – mit csinál a facilitátor?
Az utolsó műhelytömb egyik foglalkozását ketten tartottuk Aczél Dórával, akivel a Grund School keretein belül is sokat gondolkodunk, dolgozunk együtt.
Minden tartalom számtalan irányból megközelíthető - az élménypedagógia szemléletmódot ad ehhez. A tanulási folyamat szereplői is különböznek a hagyományos iskolai mintától: a tanár helyén a facilitátor áll, a tanulás koordinátora, aki partner a tanulókkal. Hogy ezt mennyire könnyű vagy nehéz megvalósítani, azt a magunkban felállított falak és a berögződéseink határozzák meg.
Ahogyan az egyik műhelyrésztvevőnk mondta, az élménypedagógia mindenkinek mást jelent, újabb és újabb formákban bukkanhat fel. Mi is egy darabkát osztottunk meg az ottlévőkkel abból, amit számunkra ez a szemléletmódot jelent: megélés a komfortzónán túl, tapasztalat, képzelet, bevonódás, döntés lehetősége, felszabadulás. Együtt kulcsszavaztunk, ismerkedtünk egymás példaképeivel, és GIF-et alkottunk versrészletekből.